Mint már beszámoltunk róla, a finn Children Of Bodom befejezte legújabb, összességében hetedik lemeze, a “Relentless Reckless Forever” felvételeit, mely várhatóan március 8-án napvilágot is lát. Was It Worth It címmel már videoklipes ízelítőt is kaptunk az új anyagból. Az alábbiakban a Janne Wirman billentyűssel nemrégiben készült interjúból szemezgettünk, mely során természetesen szóba került az új album és néhány más dolog is, illetve, aki még nem látta, a cikk végén megnézheti az említett klipet is.
Matt Hyde-dal a produceri pozícióban hogy éreztétek, nagyobb volt rajtatok a nyomás?

Most kicsit rövidebb időnk volt a stúdiózásra, több dolog miatt is. Játszottunk néhány fesztiválon a nyáron és kissé megcsúsztunk a dalírási folyamattal. Szóval, kevesebb idő jutott a stúdióra, de összességében ettől jobban tudtunk összpontosítani. A legutóbbi lemezünk felvételekor csak ittunk és buliztunk a stúdióban. Most mindannyian a felvételekre koncentráltunk, és hogy legyen meg rendben.

A zenekar eddigi történetét figyelve úgy tűnik, hogy az életeteket nagyjából turnébuszon vagy stúdióban töltöttétek. Hogy bírjátok ezt az életstílust, hiszen elég monotonná válhat?

Egyre nehezebb. Én most 31 éves vagyok. Ahogy közeledsz a harminc felé, rájössz, hogy képtelenség a hét minden napján napi huszonnégy órában inni és bulizni, és a szervezeted sem bírja. Most is hülyülünk és jól érezzük magunkat a turnézás alatt meg a stúdióban, de tényleg egyre nehezebb.

Az ember a húszas éveiban azt hiszi, hogy elpusztíthatatlan és örökké él!

Ja, amit eddig műveltünk, az baromi jó volt, de egy idő után rájössz: “Ó, basszus, ezt már nem bírom; ez nem jó.”

Az a hír járja, hogy mind elég lusták vagytok, ha gyakorlásról van szó.

Régebben heti ötször napi négy-öt órát gyakoroltunk; aztán ebből visszavettünk. Személy szerint én elég lusta vagyok mostanság, de turné előtt, vagy ha stúdióba készülünk, gyakorolunk, mint az őrültek.

Az új lemez címe (Relentless Reckless Forever = Kb. Örökké, hajthatatlanul vakmerő – a szerk.) a ti életetekre utal?

Hát, Alexi írja az összes szöveget, úgyhogy azt hiszem, leginkább róla szól. Bár szerintem bizonyos értelemben vonatkozik mindannyiunkra. Az új album igazán friss lett; néhány dallam és kórus nagyon megkapó, de megtalálhatók az agresszív gitár riffek is.

Nemrégiben a Black Label Society és Zakk Wylde társaságában turnéztatok az Egyesült Államokban. Jó volt?

Nem tudom, hogy el kéne-e ezt mondanom egy interjúban, de mindenképp elmondom. Azt hiszem, a srácok hibáztak az egész turnéval kapcsolatban. Szerintem a jegyek túl drágák voltak, ugyanabban az időben turnézott együtt a Slayer, a Megadeth és az Anthrax, alacsonyabb jegyárakkal. Egy rajongó helyében én biztos a Slayerre mentem volna. Ez volt a baj a Black Label Society turnéval. Nagyobb tömeget, nagyobb helyszíneket vártam. Persze eszméletlen jól éreztük magunkat; Kanadában nagy közönségek előtt játszottunk. Végeredményben fantasztikus turné volt, de néhány fellépéssel kapcsolatban egy kicsit többet vártam.