Böiler-Zugló (2003)
Az album amiről szó lesz a zenekar egyetlen LP-je. 2003-ban adták ki és 12 számot tartalmaz.
A nyitó szám a Böiler egy remekbe szabott oi nóta. Csontegyszerű téma, a szöveg se túl bonyolult: itt a Böiler, neked szól, tegyél mindenre. A lényeget összefoglaltam. A következő a Zugló belongs to me a Cock Sparrer zenekar England belongs to me című klasszikusának átirata. A szöveg angol nyelvű és Jani csodálatos zuglói akcentusában élvezhetjük. Igen a zenekar énekese nagy lokálpatrióta és egyébként is legendás alakja a magyar punk/skinhead színtérnek. A tipikus munkásosztálybeli arc, aki kemény környéken nőtt fel és az utca nevelte. Nem futott el soha, ha balhé volt az első sorban állt, akár náci, akár rohamrendőr, akár bárki más volt az ellenfél. Személye alapjában határozta meg a zenekart.
A Fasz vaggyal folytatódik a lemez. Azt hiszem nem kell sok kommentárt fűzni a számhoz a címe magáért beszél. Utána a Dinamo Torpedó következik. Ez egy futsal csapatot buzdító dalocska. Lelátói hangulatot idéző refrénnel és a következő sorral, mely szerintem mindent elárul Jánosunk mentalitásáról: „úgy sincs idő gondolkodni és én is utálom a munkát, a Torpedó, ha a pályán játszik minden ember jól jár”. A futball után a politika következik a Ha te is jössz képében. Itt mindenkit jól elküld melegebb éghajlatra, aki az országot és a várost tönkretette. Húzós punk nóta remek csordavokálos refrénnel. A politikában elfárad az ember és megszomjazik. A Sördal nyújt felüdülést nekünk. Miután megittunk egy hordó sört csak arra vagyunk képesek, hogy megpihenjünk az Instrumentality AC/DC-t megidéző dallamai hallatán. A címből adódóan Jani érces, rekedtes orgánumát is nélkülöznünk kell. Úgy gondolom remek tisztelgés ez a szám a világ legjobb rock n’ roll zenekara előtt, bár az is lehet, hogy csak azért játszották fel, mert nem akartak tökölni még egy saját számmal. A klasszikus rock megidézése után felülünk az Utolsó villamosra. Tipikus szombat estét leíró dal. A srác kiöltözik, megy a buliba, iszik, verekszik, miegymás. A Becsület és tisztesség r n’r alapra épül. Egyszerű sztori egy egyszerű emberről, aki mindig kiállt magért, akármilyen rossz helyzetben is volt és akármennyire kilátástalan most is a helyzete. Következik a Szardal. Ehhez sem kell túl sok mindent hozzáfűzni. Idéznék talán belőle: „minden ember szar zenét csinál a Böilernek is joga van hozzá, ha nem tetszik, hát maradj otthon”. Fasza , zúzós punk dal, a közepén egy belassulással, amit egy jó kis rákenrollos szóló követ.
Most értünk el a lemez csúcspontjához. A címe Rendőrökön bosszút állni. Viszonylag hosszú bevezetővel kezdődik, aztán kezdetét veszi a gyönyör! Hihetetlen egyszerű mégis nagyon fogós gitártéma, a dob remekül alapoz, na és a szöveg! Egyszerűen zseniális! Ahogy az egyéntől eljut az általánosig. Saját emlékek: miként bántalmazták őt a rendőrök, illetve a fia majd bosszút áll érte. A szám gyakorlatilag a zenekar himnusza lett, abszolút koncertfavorit és a színtér teljesen különböző világlátású tagjai üvöltötték a refrént.
A lemezt a Megszűnik majd zárja, mely nem épp pozitív érzéseket ébreszt, de ez nem egy pozitív banda. Ők a valóságot tárják eléd úgy, ahogy nekik leképeződik. Az meg tényleg nem szép.
Nem tudom, hogy fog vélekedni a tisztelt közösség erről a zenekarról. Én nagyon kedvelem őket, szerintem zseniálisak. Viszont nem biztos, hogy a rockon felnőtt embereknek ugyanezt jelenti. Csak egy példa arra, hogy mennyire másként látja a dolgokat egy rocker és egy punk: mikor megmutattam az albumot a rocker barátaimnak egyöntetűen azt mondták fú de primitív. Hisz még zenélni sem tudnak rendesen. Ehhez képest a színtér egy másik bandájának a dobosa úgy jellemezte őket: a Böiler? Ők a legjobbak! Hülyéskedsz?! Hisz ők tudnak zenélni.
A zenekar sajnos már évek óta kómában van, mivel az énekes/gitáros János kiment Amerikába, hogy megmutassa a nyugati partnak is mi az a hángérien rákenról! Én reménykedem benne, hogy egyszer haza eszi a fene és újból összerántja a bandát.
