A mai fiatalok zöme talán fel sem fogja milyen felemelő érzés volt megvásárolni a Pokolgép első anyagát, a Totális metált (tényleg „á”-val írták) még műsoros kazettán. Ma, amikor az ember egy kattintással tölt le mindent, talán azt sem tudja, hol van a lakásához legközelebbi lemezbolt. Mondjuk, ebben az egyben hasonlítunk a ’80-as évekhez: akkor még nem voltak hanglemezboltok, mára pedig a többségük már feladta és bezárt. Általános iskolásként minden nap a suliból a könyvesboltba vitt az utam, ahol érdeklődtem a Pokolgép kazettája után. Szegény öreg eladó néni (érdekes, a régi állami könyvesboltban mindig nyugdíjas nénik szolgáltak ki) kigúvadt szemmel bámult rám, hogy mi lehet az a Pokolgép zenekar, amikor nála csak Neoton Famillia, Halász Judit és társai voltak beszerezhetőek. Mondjuk nekem sem volt sok lövésem, csupán egy Ifjúsági Magazinban megjelent cikk alapján figyeltem fel arra, hogy a talpig bőrbe, szegecsekkel felvértezett legényeknek lemezük lesz. Bizony, ők adták ki hazánkban az első Heavy Metal albumot. 150 forintért meg is vettem, aztán szép lassan beindult a folyamat. Váltogatták egymást a Pokolgép és az Ossian kazetták, aztán jöttek a többiek: Lord, Griff, Telegram, Sing Sing, Dance és a soproni Moby Dick. Ma már úgy vélem, hogy szerencsére, de nálam hamar átszaladt ez a true heavy metal mozgalom. Addig, amíg nem volt más, nyilván hallgattam, de nekem ez a trappolós vonal nem feküdt. Két részre kezdtem orientálódni: koncerteken a sok csaj miatt a glam/sleaze (bár utóbbi kifejezést felénk akkoriban még nem használták), zeneileg pedig a metalnál keményebb thrash motivált. Thrash-mániám egyik elindítója pedig az 1990-ben napvilágot látott Ugass kutya! című Moby Dick album volt.

Először Nagy Feró Garázs című műsorában hallottam a Moby Dicket, a Keresztes vitéz című szerzeményükkel. Ez valamikor 1989-ben volt, pedig a banda akkor már több éve létezett. A zenekar megalakulása nagyjából 1979 környékén datálható. Mivel soproniak, így a nyugati országrészben hamar hírnevet szereztek, azonban az akkor még komolyan dúló sorkatonai szolgálat alaposan feldúlta a banda tagságát. Fontos eloszlatom egy olyan tévhitet, hogy a névválasztáshoz moby-dick2 20140215bizony semmi köze a Led Zeppelin Moby Dick című dalának, sokkal inkább az azonos című nagy, gyilkos fehér bálnáról szóló filmnek. Schmiedl Tamás énekes/gitáros és Mentes Norbert gitáros 1981-ben az osztrák tévében látta ezt a filmet, ez alapján döntöttek úgy, hogy a bandájuk Moby Dick néven fog működni. Többszöri tagcserék után a csapat tagsága 1986 környékén szilárdult meg. A már említett két alapító tag mellett Rozsonits Tamás dobolt (1982-től), Giczy Kurt basszusgitározott, de már a háttérben ott mozgolódott Göbl Gábor basszusgitáros is, aki eleinte szervezőként segítette a banda munkáját. Mivel Kurt nem volt egy kiköpött rocker, ráadásul a lelkesedésével is akadtak problémák, így kézenfekvő volt, hogy helyét 1988-ban Göbl Gábor vette át. Főleg a Rolling Stones hatására kezdetben „lágyabb” muzsikát toltak, aztán a keményebb nyugati bandák felbukkanásával a Moby Dick zenéje is keményebb lett. Nagy Feró is felismerte a bennük rejlő lehetőségeket, így szerepelhettek a Garázs című rádióműsorban, de turnéztak a Beatricével és moby-dick3 20140215a Petőfi Csarnokban a nyugat-német Stormwitch előzenekara is a Moby Dick volt. Erre a bulira a banda meghívta a Ring lemezkiadó embereit, akik vagy ott voltak, vagy sem, nem folytattak tárgyalásokat egy esetleges nagylemez készítéséről. Így aztán a Moby Dick hazánk egyik olyan zenekarává avanzsált, akiknek, annak ellenére, hogy nem rendelkeztek albummal, minden koncerten a közönség kívülről fújta a dalait.  1989 végén aztán az MHV (Magyar Hanglemezgyártó Vállalat) egyeduralma megszűnt a piacon, és számos apró, inkább lelkesedéssel, mintsem tőkével hajtott kiadó jött létre – majd halt el rövidesen. Egyik ilyen kiadó volt a Proton, akik szerződést kötöttek a zenekarral, így aztán közel tíz év után, 1990-ben Ugass kutya! címmel megjelent a Moby Dick első nagylemeze.

A cikk elején említettem, hogy a Pokolgép 1986-os Totális Metál lemeze volt az ország heavy metal korongja, így nyugodtan kijelenthetem, hogy az Ugass kutya! pedig az első thrash metal korong. Azt azért halkan megjegyzem, hogy ez inkább még speed/thrash elegy volt. Miután aláírták a Protonnal a szerződést, 1989 végén bevonultak a pesti E-stúdióba. A hangmérnök a Rózsaszín Bombázók billentyűse, Tóth György volt. És szerintem az egész lemezzel pont ez az egyetlen egy baj van. moby-dick4 20140215Akkoriban Magyarországon még kevés jó hallással, szakértelemmel megáldott hangmérnök dolgozott, a keményebb zenei műfajhoz pedig fabatkát sem konyítottak. Szegény Füxi, a Beatrice akkori hangmérnöke hiába igyekezett a végső keveréssel javítani, sajnos a hangzás nagyon gyengécske lett. A hangzást leszámítva kijelenthető. hogy a zene hallatán ott érezhetjük magunkat a nagy thrash korszakban, amikor a Metallica, az Anthrax és a Kreator voltak az abszolút favoritok. Az album szövegvilága hűen tükrözi a rendszerváltás körüli állapotokat, ugyanakkor szörnyű belegondolni, hogy például a Bűz van és a Káosz és zűrzavar szövegei még így 24 év távlatból is ráillenek a honi viszonyokra. A lemez, és egyben a Moby Dick legnagyobb slágerének, a Keresztes vitéznek a szövegét Tóth Imre írta, aki jelenleg a Soproni Múzeum igazgatója és már rég doktori tudományos fokozatott szerzett.  A Talpon maradni, a Bűz van, az Átnevelés és társaik simán a magyar metal történelem mérföldkövei, nem is beszélve a címadó moby-dick5 20140215dalról vagy a már említett nagy slágerről. A komplexebb témáktól nem idegenkedő zenerajongók és a dallamosabb muzsikát is toleráló thrasherek is megtalálják kedvenc dalaikat a lemezen. Annak idején sokan fikázták a borítót (a 2009-es újrakiadásnál új frontot is kapott), de szerintem semmi baj nincs vele. A képet Hörcher László festőművész több mint egy hónapon keresztül festette. Valóban kicsi a világ, ugyanis Lacival én egy angyalföldi kocsmában futottam össze, amikor betoppant oda a festményeivel és megkérdezte, hogy hol találja a Rockvilág stúdióját, mert szeretne interjút adni. Persze, hogy elkalauzoltam, el is beszélgettünk a műveiről, így nem kérdéses, hogy irományomhoz én is az eredeti, Laci által festett borítót választottam.

Bár a zenekarnak sosem volt rossz lemeze (talán csak a Tisztítótűz volt gyengébb) nem véletlen, hogy ez lett a legsikeresebb kiadványuk. Kiadójuk annak idején 25 ezer eladott példánnyal számolt el velük, de az akkori szakértők a Moby Dick koncertek látogatottsági adatai alapján akár 65-70 ezres eladást saccolnak. Annak idején nagyon telibe találták a közhangulatot ezzel a lemezzel, nem csoda, hogy betonbiztosan alapozták meg vele későbbi hihetetlen népszerűségüket. A négy muzsikus teljesen új színt hozott a hazai rockvilágba, és hatásuk mind a mai napig érezhetõ. Ez a lemez pedig mindmáig etalon!

Pontszám: 8/10

Az együttes tagjai:
Schmiedl Tamás – ének/gitár
Mentes Norbert – gitár
Göbl Gábor – basszusgitár
Rozsonits Tamás – dob

A lemezen hallható dalok listája:

01. Ugass kutya!
02. Talpon maradni
03. Többet nem tehetek
04. Káosz és zűrzavar
05. Keresztes vitéz
06. Bűz van
07. A III. Világháború előtt
08. Átnevelés
09. Metallopolisz
10. Talpak
11. „Nyugi”