2010 végén új Motörhead stúdióalbum jelent meg. Kereken a huszadik. Úgy tűnik Lemmy érzékelte az idők szavát és az új lemezt korszerűbbé tette. Értem ez alatt az elektronika fokozott használatát, samplereket és egyéb kütyüket, illetve a rap betéteteket, a mélyre hangolt gitárokat és a tört ütemeket. Betojtatok mi? Természetesen ebből egy szó sem igaz. Sőt ez az album sokkal inkább a hagyományos Motörhead irányvonalat képviseli, mint az új évezredbeli társai közül akármelyik.

Gondolok itt arra, hogy sokkal kevésbé metálos a hangzás és a tempóból is visszavettek egy kicsit, persze doom metálra ne számítson senki. Jófajta döngölős középtempó jellemzi a lemez nagy részét, rakendrollos szólókkal, klasszikus motörheades riffeléssel és Lemmy whiskyn edzett hangjával. Jóval szellősebb, lazább ez az anyag, mint amit az utóbbi időkben megszokhattunk tőlük. Nekem a 80-as, 90-es évek ’headje ugrik be a számok hallatán és ezt nem negatívumként mondom.

A számokat nem venném végig egyenként, szerintem mindenki el tudja képzelni milyenek lehetnek. Az biztos a Born to Loose remek kezdés és jelzi is mire számíthatunk., de utána se vesznek vissza a minőségből. Amely számokat mindenképp kiemelném az a Rock ’N’ Roll Music, mely akkora közhelygyűjtemény mind zeneileg, mind szövegileg, hogy az nem igaz, de mégis jó. Igaz ebben az is szerepet játszik, hogy ezen közhelyek jó részét pont ők találták ki, illetve Lemmy még a közhelyeket is frissen, izgalmasan tudja előadni. A Brotherhood Of Man nekem az Orgasmatront juttatja eszembe, nem véletlenül. Szigorú, sötét hangulatú műremek. Az Outlaw hajaz leginkább a 2000-es évekbeli albumokra, kemény alapriff, dübörgő dobok, viszont a refrén klasszikus Motörhead féle rnr. A lemezt záró Bye Bye Bitch Bye egy pörgős, mocskos, igazi lemmys rock n roll. Semmi új, de zseniális.

Mindent összevetve, egy vissza a gyökerekhez típusú, klasszikus, az összes márkavédjegyet felsorakoztató lemezt készítettek a fiúk, amely egyáltalán nem korszerűtlen és öreges. Sok újat nem hoz, a hangzása persze más mint az előző néhány korongé, de ez se túl nagy változás, mivel csak visszatértek a hagyományosabb megszólaláshoz. Szerintem köröket ver az előző Motörizer albumra, sokkal frissebb, összerakottabb, mint az.

Nálam ez egy erős 8