És ahogy tavaly megfogadtuk, idén is ellátogattunk a Wall Street táborba, amit mostmár negyedjére rendezett meg a zenekar. Idén egy új helyszínt választottak, Kiskunlacháza helyett Szigetbecsén a Dunaparton egy kempingben, a Czár büfének az udvarában alakítottak ki a táborhoz megfelelő körülményeket. Egész ötletes volt, a színpad a teraszon volt, így amikor esett az eső nem kellett se a zenekarnak se a közönségnek eláznia. A tábor 4 napos volt, mi természetesen már csütörtökön dél körül lekocsikáztunk, hogy nyugodtan a koncert előtt sátrat tudjunk állítani. Mire végeztünk olyan melegünk volt, hogy rögtön megtámadtuk a Dunapartot, ami kb 50 méterre a tábortól volt. 19 óra környékén színpadra lépett a Wall Street, akik egy akkusztikus koncerttel készültek, hát szerintem valami überkirály volt…. nemtudom leírni de néha a hideg kirázott annyira eltalálták. Kicsit furcsa volt a zúzósabb hangok után ez a lágy akkusztikus verzió, kicsit lassabban, de nagyon élveztük. A koncert után szalonnátsütöttünk, majd INSI karaokeval folytattuk a hangulatfokozást. Először elég vegyesen válogattunk számokat, de a végére néhány embernek megjött a bátorsága, hogy megmutassa mennyire ismeri a Wall Street számokat, és hogy tudja elénekelni. Hát Békát egyik hangra se cserélték le :))) Miután kiénekeltük magunkat hajnalig beszélgettünk és iszogattunk az egybegyűltekkel.
Másnap kicsit érdekes fejjel keltünk, vagy a fáradtságtól vagy az aznaposságtól, de lényeg hogy nem voltunk túl fittek.. Ennek ellenére ebéd csinálás helyett nekiálltunk strandröpizni, közben hamar megalakultak a következő napi csapatok a versenyre. Kaja után megint megszálltuk a Dunapartot, és addig sikerült hűsölni a vízben amíg lekéstük a Nyárikonyha zenekart, és már a Vicky Sunday állt a színpadon. Ez a Wall Street dobosának, Edének a másik zenekara, szerintem nagyon jók, bár kicsit érdekes az a stílus amit tolnak, nem tudom mihez hasonlítani. Utánuk jött a BassBetonBand, akiket már tavaly megkedveltem a feldolgozásaikkal. Azt est fénypontja pedig természetesen a Wall Street volt, akik az első albumukat játszották végig, így végre hallhattunk olyan számokat, amiket koncerten nem nagyon, + játszottak néhány alap dalt a többi albumról, ja és ott először elhangzott a legújabb számuk is amit még a közönség nem hallott. Szerintem nagyon jól sikerült az este, a Wall streetre tele lett a terasz. A koncert után letelepedtünk egy padra és hajnal 4ig énekeltünk.
A 3. reggel volt a legkeményebb, mert 10körül kezdődtek a foci és röpi bajnokságok(legalábbis így volt meghirdetve), addigra össze kellett szedni magunkat. 4 röpicsapat lett, mindenki játszott mindenkivel, és pont az utolsó meccseknél beesett egy focicsapat, akik végül beálltak röpizni is. Jó hangulatban teltek a meccsek, sokat ökörködtünk, de a tűző nap és a meleg kicsit ellenünk volt. Mivel csak egy focicsapat jött, összeszedtem még egy csapatot, hogy legalább ellenfelük legyen, de már mindenki hulla fáradtan kezdte a 2*10perces meccset. Miközben lezajlottak a bajnokságok 3 csapat mindent beleadva főztek, hogy megnyerjék a főzőversenyt, amiben végül nem tudott dönteni a zsűri, ezért mindhárman elsők lettek 🙂 Aznapi első zenekar a Rock Szakkör volt, amit sikerült ismét lekésni, már csak a Cherokeera értünk oda. Őket láttam már pár éve, akkor még inkább feldolgozásokat játszottak, az jobban bejött mint a saját számaik. Van ami rögtön megfog, de valamit akárhányszor meghallgathatok, nem…. ez most ilyen, pedig nagyon jó zenekar, emberileg is bírom őket, és nem bántani szeretném ezzel a zenekart, ezekután is szívesen meghallgatom. Utánuk a Partyzän állt színpadra, őket is többször hallottam már, hozták a színvonalukat. Az estét megint a Wall Street zárta, de most a 2. album számaival, és néhány olyan dallal ami nélkül nem ws koncert a ws koncert. Hát én meglepődtem, olyan sokan lettünk, hogy tele volt a terasz, és még lenn is tömegesen ültek az emberek, sőt néhányan itt ünnepelték a szülinapjukat 🙂 Mindenki pozitív visszajelzéseket adott és jóléreztük magunkat!!
Az utolsó reggelre eléggé kiürült a tábor, csak a keménymag maradt ott, mindenki melóra és fáradtságra hivatkozva lelépett, pedig az egyik legjobb, legviccesebb és legpörgősebb nap a vasárnap volt. 11kor elkezdődött a csocsó, biliárd és horgászbajnokság, mindenki kivette valamiből a részét, majd 14 óra körül elkezdődtek a csapatversenyek. Hát én rég nevettem annyit mint amennyit ott…. Ezt nem lehet elmesélni, ezt átélni kellett… A sörpörgőbe estek-keltek az emberek, a pókjárásban néhányan nyugdíjas póknak képzelték magukat, a Wall Street kvízben rádöbbent mindenki, hogy nem is ismeri annyira a zenekart, mint hinné, a Wall Street karaokeban miután megalkottuk a Wall Street dalokból összevágott egyéni produkciónkat már eldőlt minden, a lángosevés meg… nocomment. Finom volt a lángos, csak senki nemérezte az ízét mert úgy tömtük magunkba ahogy tudtuk.
A versenyeknek épphogy vége lett, a színpadon már az Underway zúzott. Én személyszerint annyira nem csípem amit játszanak, de az a Leander feldolgozás még mindig nyerő nálam. 2. zenekar a Postumus volt, akik ebben a felállásban utoljára álltak színpadra, és szokás szerint odatették magukat, együtt zúztunk velük, néha még kisebb pogó is kialakult. A végére megjött a vihar is, de egy gyors átszerelés után belecsapott a Wall Street a 3. vagyis az utolsó albumát játszani. Szegény Békának az előző 3 este nem tett jót, vagy csak a karaokesok fertőzték meg, kicsit elment a hangja, de énekeltünk mi helyette is. Mivel meg lett tiltva, hogy pogozzunk, kifejlesztettünk egy pogómentes táncot, amibe a fél közönség beszállt, a végére egész ügyesen toltuk, és szét se vertük egymást, sőt még jól is szórakoztunk rajta. A koncert végére leszakadt az ég, pedig Béka már visszajött hanggal énekelte az ‘Örökké nem eshet’ számukat, de ez nem így volt. Fél 11körül vége is lett a koncertnek, tekintettel arra, hogy másnap hétfő van és sok embernek melózni kell. Nem vártuk meg mi sem a reggelt, a koncert után fájdalmas búcsút vettünk a tábortól és elindultunk haza.
Összegezve szerintem nagyon eltalálták a helyszínt, a programokat, a fellépőket, az időpontot, minden nagyon jól sikerült, és vigyorgó fejjel jöttünk haza, bár kicsit szomorúan, hogy ilyen hamar eltelt. 1500Ft-ból ilyen fesztivál fílinget teremteni, de mégis megtartani a családiasságot… nagyon kemény meló. De megoldották. Egy dolgot hiányoltunk, amit remélem jövőre sikerül orvosolni, hogy kaját nem lehetett a tábor területén kapni, csak hozni vagy főzni tudtunk. Legalább valami reggelinek valót összedobhattak volna, vagy hotdogot, hamburgert, esetleg egy mezei zsíroskenyeret. Na mindegy, ezt leszámítva jól éreztük magunkat, és ahogy tavaly is mondtam: Jövőre találkozunk!!!
http://www.youtube.com/watch?v=Cxq-evhrL-I&
http://www.youtube.com/watch?v=KPou_T9MG2Q&
