A tavalyi nagy sikerű Devils Nectar után a hazai mocsár királyai idén sem pihentek: augusztus elején érkezik a második pokol szagú Apey & The Pea album, a Hellish. Július 18-án a Grand Mexican Warlock és a Néhai Bárány társaságában hatalmas lemezelőzetest tartott a  legutóbbi Crowbar bulin is vendégeskedő Apey & The Pea, a Hellish lemez pedig már előrendelhető. Az új album borítóját Kókai Barnabás (Barber’s Art) készítette, és ősszel lesz egy alaposabb turné is az új anyaggal, mégpedig a Leander Rising és a Blind Myself társaságában. Most pedig Mindenholottlévő tollából olvassuk el mi történt pénteken az A38 Hajó színpadán:

Az estét nyitó Néhai Bárányról lecsúsztam, a Grand Mexican Warlockot azonban már sikerült elcsípni. A pesti éjszaka néhány rutinos arcából alakult együttes ezúttal alapító gitárosa, a kéztöréstgrand-mexican-warlock1 20140721szenvedett Szabó Lac nélkül volt kénytelen a deszkákra állni, ám érdemben ez nem változtatott hangzásukon; egy gitárral is elég vastagon grand-mexican-warlock2 20140721meg tudtak szólalni. Ettől függetlenül azért várjuk vissza Lacit; reméljük, mihamarabb felépül! Muzsikájukról többször eszembe jut a svéd Pain Of Salvation, amit vehetnek dicséretnek. Emellett talán a norvég Leprous említése sem túlzás, hiszen ennyire többdimenziós progresszív rockot jelenleg a skandinávoknál jobban talán senki nem tud produkálni. Vegyesen nyomtak eddigi két albumukról (“Aeons” és az aktuális “Hell Sweet Hell”). Az új dobos, Page grand-mexican-warlock3 20140721szemlátomást remekül beilleszkedett a brigádba, húzós játéka abszolút idevaló. Ugyanakkor egyetlen ponton változtatásra lenne szükség, ez pedig a koncertek dinamikai felépítése. Nem kéne annyi lassulást erőltetni, élőben tempó és lendület kell, gyerekek! Ettől függetlenül még mindig el tudnak varázsolni élő fellépésen, úgyhogy aki nívós hazai prog. rockot akar hallani, mindenképp nézze meg őket, csalódni nem fog!

Apey-ék durván másfél órás szettel készültek az estére és ehhez tartották is magukat. Az A38 hajó gyomra kitűnő választásnak bizonyult a apey-and-the-pea2 20140721lemezbemutatójukhoz, hiszen kétségtelenül az ország talán legjobban megszólaló koncerthelyszíne. A Neck Sprainben és a Vulgar Display Of Coverben is érdekelt Áron András és két társa pedig beledöngöltek minket a hajópadlóba izmos riffjeikkel. Őket jelenleg kis hazánk apey-and-the-pea3 20140721legfigyelemreméltóbb stoner/doom zenekarának tekintem. Nem túlzás azt állítani, hogy Apey-ék jelenleg majdhogynem egyedül vannak ebben a stílusban itthon; betöltenek egy űrt, hiszen a Stereochrist, Sunday Fury és Twin Cobra teljesen inaktív, a Shapat Terror, Wall Of Sleep, Magma Rise sem viszik éppen túlzásba a szem előtt levést. OK, van még egy Grizzlynk, akik tökre életképes csapat lennének, ha jobban ráfeküdnének a koncertezésre, meg még a HAW-t, Igort tudnám felhozni, akikben durván ott van a potenciál. A kitapintható hatások (Down, Pantera, Black Label apey-and-the-pea4 20140721Society, Sleep, Electric Wizard, Alice In Chains, stb.) ellenére nagyon élvezhető eleggyé állnak össze a vastag, mélyre hangolt southern riffek és Apey igéző, mantraszerű dallamai. A “Nazareth” és a “Nay” kettőse tökéletesen megadta az alaphangulatot az addigra tisztességes létszámbanapey-and-the-pea5 20140721 összegyűlt publikumnak. A “Judas” pedig a valaha született legsötétebb, leggonoszabb A&TP téma, itt érződik leginkább a Sleep befolyása. Sajnos – bár lemezbemutatóként volt beharangozva a buli – az új album nem tudott megjelenni a koncertre, amiért Apey elnézést is kért. Várjuk is nagyon, mivel az elhangzott témák több, mint ígéretesek róla! Nagyjából marad a délies riffcentrikus vonal, de némelyik számban még egy kis Loados Metallica érzés is felüti a fejét.

Ugyan a Mustasch/Sparzanza vonalú “The Rite”-ot és a BLS-szerű riffel felszerelt “Hashman Blues”-t szívesen meghallgattam volna még az előző “Devil’s Nectar” anyagról élőben, azért a koncert így is teljesnek bizonyult, DOOM volt a javából! Sok ilyet még!

Fotók: Júlia Erdős