Nemrég utaltatok rá, hogy a harmadik lemezeteken dolgoztok. Elárulod, hol tartotok?
Báthory Zoltán: Épp csak visszaértünk a turnéról, most fejeztük be a második lemez utolsó turnéetapját. Az albumhoz kapcsolódóan 7 nagyobb turnén voltunk, úgyhogy nagyon vágytunk már rá, hogy hazajöjjünk és a saját ágyunkban alhassunk egy ideig. Tegnap ültünk össze a srácokkal. Volt nagyjából egy tíz napos pihenőnk, majdnem két hét, hogy kipihenjük magunkat. Tegnap nekiálltunk terveket szőni, hogy hogyan is írjuk meg az új lemezt. Már vannak kidolgozásra váró témaötletek, szóval már van pár dolog, amit megírtunk. Úgy egy héten belül nekivágunk és remélhetőleg április-május táján meg is jelenhet a lemez. Talán egy kicsit optimista elképzelés, de megpróbáljuk.
Rövidre tervezitek a stúdióban töltött időt? Meg akarjátok csinálni jó gyorsan, sok más zenekarral ellentétben, akik hónapokat töltenek a stúdióban?
Báthory Zoltán: Igen, alapvetően ez a terv, hogy gyorsan megcsináljuk. Szerintem hiba, ha egy zenekar hosszú időt tölt a stúdióban. Az egész világ nagyon felgyorsult és semmi sem indokolja igazán, hogy egy zenekar ne legyen képes gyorsabban összehozni a lemezét. Egészen jó pénzért lehet otthoni stúdiót építeni, ami alkalmas a felvételek elkészítésére. Már nincs mire fogni, hogy miért kéne hosszú ideig egy profi stúdióban maradni. Persze, szükség van rájuk, azt nem mondom, hogy nincs, de az előkészületekhez, a zeneszerzéshez mindannyian a saját, otthoni stúdiónkat használjuk. Gyakorlatilag, ahogy írjuk a dalokat, már rögzítjük is őket. Mire elmegyünk a profi stúdióba, hangmérnökökkel, producerekkel, a dalok kerete már megvan. Alapvetően a munka teljes előkészítése otthon zajlik. Így gyorsabb az egész. Ahelyett, hogy először csak írod, írod, írod a számokat, utána elmész a stúdióba és akkor kezded csiszolgatni őket, inkább úgy érkezel a stúdióba, hogy már van rögzített anyagod és a struktúra is kialakult.
Mit szeretnétek elérni a harmadik albummal?
Báthory Zoltán: Ez leginkább amolyan belső dolog. Ahogy egyre több és több időt töltesz a zenekar tagjaival, szinte már tudod előre, hogy ki mit fog csinálni. Szóval amikor a zenekar már olajozott gépezetként működik, minden könnyebben megy együtt, minden a helyére kerül. A második lemez már a zenekar termése. Az első, nos, valakinek létre kellett hozni a zenekart, úgyhogy a számok többségét én írtam. A második már sokkal inkább csapatmunka eredménye és a harmadik albumnál még inkább szeretnék mindenkit bevonni az alkotási folyamatba. A zenét illetően “külsőleg” nem hiszem, hogy bármi drasztikusabb változás bekövetkezne. Hogy úgy mondjam, megtaláltuk a hangunkat. Továbbra is alakulhat, fejlődhet, de semmiképp nem számottevően. Ha hallgatod a Five Finger Death Punch első, második, vagy majd a harmadik lemezét, egyből tudni fogod, hogy ez Five Finger Death Punch. Érdemes ragaszkodni ahhoz a hangzáshoz, amid van. Mint minden zenekar esetében, akikért rajongok, a Panterától a Metallicán át az Iron Maidenig, meghallod az első pár riffet és tudod, hogy ők azok. Szerintem nagyon fontos az egyediség és bolond, aki veszni hagyja. Úgy vélem, mi már megtaláltuk ezt az egyedi hangzást és úgy tesszük eztán is a dolgunkat, ahogy eddig. Csak jó dalokat kell írni. A lehetőségek tárháza végtelen, ha így nézzük. Szóval, a hangzásunk megvan, ez a lemez is úgy fog szólni, mint egy Death Punch album, és ugyanúgy kezeljük, mint mindig. Végeredményképp csak a dalok lényegesek; a daloknak jónak kell lenniük.
A teljes interjú angolul ITT olvasható!
