YARRRRR kedves olvasók! Itt a már beígért interjú, amely a 2009.09.28-án lezajlott PAGANFESTen esett meg a Korpiklaani zenekar és a Rocközön között. A szegény szenvedő alanyom most Jarkko volt, a szarvasagancsos őrültek basszusgitárosa, aki nem csak interjút, de még adássignalt is készített rádiónk számára…
Don: Jarkko, örülök, hogy így fellépés előtt tudtál egy kis időt szakítani rám, nagyon köszönöm. Még bő fél óra és felgördül előttetek a függöny… hogyhogy nem izgulsz?
Jarkko: Rutin, évek, satöbbi –mondja nevetve- no meg a kávé!
D: Kávé? Csak nem a híres-neves Kopiklaani kávé? Mit tesztek bele?
J: Baileyst és Jägert keverünk, ez az elegy pedig pont úgy néz ki, mint a kávé tejszínnel. Mindannyian ezzel készülünk, kivéve Jonne-t, ő csakis vodkával megspékelve hajlandó ezt fogyasztani. Mondanom sem kell, egy-két korty ebből és minden lámpaláza elszáll az embernek…meg a gyengébbeknél a józan ész is.
D: Á, ez mindent megmagyaráz. Mond, Jarkko, mi adja a Korpiklaani lelkét? Mi ösztönzi a dalaitokat?
J: A nótákat mindig más és más inspirálja. Legyen az a tradicionális finn folklór, egy odaverős riff, vagy akár egy megkapó dallam.
D: Az új albumotok elég alkohol centrikusra sikerült…
J: Még szép! Szeretünk bulizni, aminek meg elengedhetetlen kelléke egy kis itókázás. De tény, az új albumon több szám is erről szó, például a nagy közönségkedvencek, a VODKA! és a Juodan Viina (igyunk szeszt), valamint a zárószám is ezt emlegeti: Kohmelo (másnaposság). Stílusilag is kissé különbözik az eddigi albumainktól, itt nem igazán a humppa, hanem inkább a tipikus bulizenélés dominál.
D: Milyen a viszonyotok a közönséggel?
J: Próbálunk közel kerülni hozzájuk, koncert közben is sokat kommunikálunk velük, utána pedig gyakran ülünk be melléjük a bárba egy sörre. Nemegyszer megesett, hogy más együttes koncertjén -a sajátunk után- együtt táncoltunk az asztalon a rajongókkal.
D: Úgy tudom a mai napotokba belefért egy kis városnézés is. Merre jártatok?
J: Bejártuk az egész várost az Alestormos fiúkkal, de leginkább a Budai Vár volt, ami elkápráztatott minket. Meglepő, hogy Budapest mennyi törénelmi emléket őriz.
D: Mit terveztek koncert utánra?
J: Egyszerű: Vedelünk amíg nem indul a busz!
