Nagyon nehéz egy olyan zenekartól, aki stúdiólemezből már közel 20 albumot megjelentetett, egy igazán ütőset kiválasztani. Ebben pedig csak a stúdió korongokat számoltam, holott, mint tudjuk, egy koncertlemez is simán válhat klasszikussá. Szerintem Ti is kapásból feltudnátok sorolni néhány igazán jó „live” albumot. A Scorpions esetében is nehéz döntés volt választani. Jó, mondjuk a banda 70-es évekbeli szösszeneteit hanyagolhatjuk, hiszen akkor még a zenekar is csak próbálkozott kialakítani egy megfelelő stílust. A rengeteg progresszív zenei részekkel dúsított hard rockjuk pedig kevés embernek jött be. Az igazi áttörést az 1979-ben kiadott Lovedrive korong okozta, amely már annak rendje és módja szerint bearanyozódott. Onnantól elindult a gépezet.

Klaus Meine és társai kirobbanthatatlanok lettek a slágerlistákról, néhány daluk pedig egyenesen a listák legtetejéig kúszott fel. Ha a személyes élményeimet tartanám szem előtt, akkor a KlasszikuShock soron következő adásában az 1988-as Savage Amusement lenne terítéken. Hogy miért? Egyszerű a válaszom: mert azon nőttem fel! Koromnál fogva akkoriban ragadott el a zene szeretete és az általános isiben is nyúztam a órák közti szünetben a szülinapomra kapott walkmanben a kazikat (cd-ről akkor még nem is halottunk). Ezen az albumon található a Rhythm Of Love című dalocska, ami számomra a mai napig a legkedvesebb Scorpions nóta. Tehát, ha önmagam szórakoztatása céljából zenélnék, akkor ez a lemez kerülne elő. Viszont, mint tudjuk a rádió Nektek és Értetek szól, ezért én a Savage után következett Crazy World korongot mutatom most be. Bevallom töredelmesen (úgy, hogy tudom, hogy ezzel sokak szimpátiáját elveszíthetem), hogy a CW lemez mellett leginkább a lemezeladások elképesztő adatai szóltak. Szinte minden országban aranylemez lett, de több országban a platina státuszt is elérte (hazájukban pedig háromszoros platina lett). És miért gondolom, hogy ezzel sokakat magamra haragítok? Azért, mert a rosszmájúak, sőt: sajnos nemcsak azok, hanem a rockerek túlnyomó többsége ilyenkor szokta elővenni az olyan jelzőket, hogy „divatmajmok”, „eladták magukat”, „slágeres szar” és még sorolhatnám. Pedig higgyétek el, hogy a Crazy World lemez dalai zeneileg sokkal keményebbek, mint az előző Scorpions lemezek. Ebben nagy szerepe volt Keith Olsen producernek is, aki a megszokottaknál jóval keményebb hangzást kevert ki. A gitárok előtérbe kerültek, szinte hasítanak. Persze a szokásos lírai blokk sem hiányozhat, de higgyétek el, hogy egy igazán tökös lemez lett a Crazy World. Ha kételkedtek, akkor szerdán 17 órától hallgassátok a KlasszikuShock műsorát és ígérem, minden kétkedőt meggyőz majd a hallható muzsika!