Egy új dalhoz két új klipet készített a hazai folkos elemeket is használó Avar zenekar. Az első klipben az eredeti népdalhoz hűen törökül csendülnek fel az ősi dallamok, a másodikban angolul.
A népdal jellegéből adódóan egyszerű nyelvezettel foglal össze univerzális gondolatokat. A dalban szereplő éjjen és napon át tartó vándorlás mélyebb síkon életút toposz lehet, de mindenki úgy fogja föl, ahogy akarja.
Talán leegyszerűsítve az életutunkról szól, ami halállal végződik, de ahogyan az éjszakát nappal követi, ez csak az átmeneti körforgás része.
Élünk, menetelünk, megöregszünk, majd apáink nyomdokaiba lépünk ahogyan ezt ők is tették. A dalban, és klipben ez a párhuzam vizuálisan ott teljesedik ki, amikor megjelenik Fábri András “Jingis” (gitár) és Fábri Bence (tapan) édesapja Fábri Géza (koboz), akik valóban apa-fiaként tudják érzékeltetni ezt a különös transzformációt. Az már csak zárójeles plusz érdekesség, hogy ők együtt is zenélnek a Vágtázó Csodaszarvasban. A képanyagért mint ahogyan az eddigi klipeknél is, a Mihaszna film volt a felelős.
