Sajnos úgy látszik, hogy a felhívásunk dacára sokan mégsem emlékeztek arra, milyen jó kis bulit illesztettünk a december eleji programnaptárba – rettentő kevesen látogattak el péntek este a Crazy Mamába, pedig a felhozatal – négy zenekar és karaoke hajnalig – igen kellemes időtöltést ígért. Aki tiszteletét tette a mulatságon, megerősítheti, hogy így is lett, úgyhogy aki kihagyta, csak bánhatja a dolgot. Velünk együtt… 🙁

 

8 óra tájban lépett a színpadra a Chaotic Mechanism. A – kicsit furcsa mód basszusgitár nélkül felálló – zenekar nagyon odatette magát, és a death irányzat avatott szakértői minden bizonnyal jóízűen csettintettek volna a nyelvükkel, hiszen hatalmas zúzást kaptunk az arcunkba, életerős hangzással, virtuóz gitárszólókkal, állati dobolással, és az énekeslány helyes, nőies megjelenését meghazudtoló brutális hörgéssel – amolyan Arch Enemy módra. Sajnos – és leginkább a zenekar pechjére – ezen az estén a death metal rajongói elkerülték a bulinkat, így nehéz lenne zajos sikerről szólni, de a műfaj iránt elkötelezettebb közönség előtt szép jövő várhat még a csapatra.

IMG_0798A nagyjából félórányi embertelen zúzás után a felvidéki Conektor zenekar foglalta el a színpadot, és az átlag rocker számára sokkal fogyaszthatóbb, hangulatos, pörgős muzsikájával kényeztette a széhéhép lahassahan szállingózó jelenlévőket. A zömében saját számokból álló műsort olyan klasszikusokkal fűszerezték, mint a Piramis Kóbor angyala, vagy éppen a legendás Zöld csillag. A srácok a zenélés egyértelmű örömével az arcukon, lelkesen játszottak nekünk és bizony, többször táncra kellett perdülni a koncert alatt, olyan jó hangulat áradt a színpadról. A frontemberi teljesítmény külön kiemelendő, de az egész zenekarnak óriási elismerés jár a klassz előadásért, köszönjük szépen!

A felvezetők sorában utolsóként következett a szintén felvidéki Phoenix, az első Bandák Csatája Tehetségkutató Verseny győztese. IMG_0912Azt kell mondjam, hogy a helyszínen végzett mini-közvéleménykutatás eredménye szerint teljesen megérdemelt helyre került az a bizonyos győzelem, hiszen elképesztő energiákat mozgósítottak a fiatalok, és nagyon-nagyon jót zenéltek nekünk. Aki nem ismeri a Phoenix zenéjét, annak elég nehéz leírni, mit is képzeljen el, de megpróbálom: a metalnál rockosabb, a punknál összetettebb és metalosabb, a rocknál punkosabb… 🙂 Ehhez tegyük még hozzá a vidám szövegeket, a jóformán percnyi megállást sem engedő színpadi jelenlétet, a lehető legjobb értelemben vett bóhockodást – és akkor talán, talán képet kaphatunk arról, hogy micsoda élményben volt része péntek este a buliba ellátogatónak. Az eddigre összegyűlt közönség meg is hálálta a Phoenix erőfeszítéseit és a színpad elé gyűlve énekelt-táncolt-pogózott, aki tehette, majd a hivatalos program végeztével még – sikeresen – ráadásra is biztatta a zenekart. Köszönjük, Phoenix!!

IMG_0980No és a hab a tortán – jött a Cool Head Klan! A dobok mögött ismét Hornyák Balázzsal felvértezett zenekar – legalábbis a gyanútlan külső szemlélő számára – irdatlan örömzenélésbe fogott. Volt itt minden, ami kell, amit fül és lélek csak kívánhat: a saját repertoárból régi klasszikusok és új lemezes dalok, de kaptunk Tetovált lányt, Nagyvárosi farkast, Mágust és Növesztettünk némi pocakot is 🙂 A hangulatra jellemző, hogy olyan emberkét is láthattunk önfeledten pogózni a színpad előtt, aki bevallottan nem kimondott CHK rajongIMG_1000ó! 🙂  Ismét több aspektusból csodálhattuk meg az ország egyik legjobb énekhangját – Molics Zsolt egyformán jól és hitelesen énekel punkot, rockot, metalt, bluest vagy éppen magyar népdalt. Mellesleg arról is meggyőződhettünk, hogy ha a zenélés mellett adódik egy kis plusz szabadideje és fölös energiája, Zsoltunk akár kerítőként is megállná a helyét, de legalábbis zseniálisan zavarba tudja hozni Avatart 🙂 Jaaa, hogy nem voltál ott és nem tudod miről van szó? Sajnálhatod! 😛 Óriási köszönet illeti a Cool Head Klant, hogy már sokadszor jött el hozzánk és biztosított csodálatos hangulatú, minőségi zenei élményt mindazoknak, akik részt vettek a Találkozónkon! Hatalmas élmény volt, köszönjük!!

Miután az utolsó hangok is szertefoszlottak, némi technikai szünet után belevágtunk a már bőven hagyományosnak mondható karaokeba. Ismét megbizonyosodhattunk róla, hogy a mi fantasztikus rockcsaládunk tele van tehetséges, bátor és remek humorú emberkével! Megkapó, vicces, döbbenetes és már jól bevált produkciókkal rukkolt elő, aki csak valamelyik mikrofon közelébe került, és újfent csak a záróra tudott véget vetni a bennünk rejlő zeneállat kitöréseinek 🙂

Köszönjük mindenkinek még egyszer, aki eljött, és belépőjével hozzájárult RÁDIÓNK, KÖZÖSSÉGÜNK fennmaradásához. Ne feledjétek: idén ilyen keretek közt már nem találkozunk, de készüljetek, hiszen az ünnepi felhajtások kipihenése után szeretettel várunk mindenkit a 2011-es első bulinkra, január 14-én, pénteken. Addig pedig hallgassátok továbbra is az adásokat és élvezzétek az életet!