Amikor az emberek a nagy horrorikonokat emlegetik, általában Jason Voorhees, Michael Myers, na és persze Freddy Krueger kerül szóba. Míg előbbi két fazon gyakorlatilag néma a vásznon, addig sok slasher rajongó kedvence Freddy bácsi elég bőbeszédű. Sőt, a sorozat későbbi részeiben a rendezők kicsit már át is estek a ló túloldalára és elég vicces figurát kreáltak az amúgy riogatásra teremtett lénynek.
Bármennyire nehezen is hiszitek, Freddy Krueger személye igen is valóságos. Legalábbis sok valós történetből lett összegyúrva. A piros-zöld csíkos pulóverben, fekete kalapban, borotvaéles karmokkal felszerelt Freddyt Wes Craven rendező szabadította a világra. Az egyik kedvenc filmrendezőm még kis csipszar korában egy szép nyári napon egyedül maradt otthon, kifelé tekingetett a nappali ablakán, amikor az ablak előtt megjelent egy csíkos pulóverben, fekete kalapban lévő hajléktalan és benézett a lakásba. Egy rövid farkasszemezés után a Craven lurkó egyből bebömbizett. Úgy tűnik, hogy az ifjoncban ez a pillanat mély trauma volt, mert a későbbiekben többek közt ezt a karaktert is felhasználta a rettegés fokozására teremtett mumusához.Persze ez nem minden ám. Az iskolában volt egy balhés osztálytársa. Mondjuk mindnyájunknak volt (sokaknak több ilyen is), de ez a kissrác valóban minden hájjal meg volt kenve. Terrorizálta, és néha agyba főbe verte az osztálytársait. Nem fogjátok kitalálni, hogy hívták a nebulót. Bizony: Fred Krueger. De tényleg! Ezekhez a rendező még hozzátett egy kis adalékot a Los Angeles Times-ban megjelent cikkből, amelyben kambodzsai menekültek gyerekeiről írtak, akik belehaltak rémálmaikba. Ezzel gyakorlatilag el is készült Freddy Krueger. Egyébként a rendező a témával abszolút rátapintott a lényegre. Hiszen nincs olyan ember, akinek ne lettek volna valaha rémálmai. Én is hányszor forgolódtam izzadtan a párnát markolászva, majd a villany felkapcsolása után riadtam kutattam a szobámban, hogy hová a fészkes francba bújt az aki halálra rémített. Ugye ismerős érzés? Rémálmaink mindig is voltak és lesznek, épp ezért tökéletes veszélyforrásról van szó. Pedig nem indult könnyen az elkészítése. A rendező a kész forgatókönyvvel kopogtatott a filmgyártó cégeknél, de a Disney túl keménynek találta, a Paramount pedig azt felelte, hogy nagyon hasonlít a sztori az Álomküzdők című sci-fihez. Így maradt az épp csőd közelbe jutott New Line Cinema. Naná, hogy ehhez mérten adták hozzá a lóvét is, vagyis szinte semmit. Szinte hihetetlen, hogy mindössze 32 nap alatt készült el a teljes film. Mivel a költségvetés alacsony volt, így a film szereplőit is B-kategóriás színészekkel kellett megoldani. Heather Langenkampot (Nancy) kétszáz színésznő közül választották, de itt debütál például a mozivásznon minden nő álma, az akkor még csak 21 esztendős Johnny Depp is. Freddy szerepére eredetileg nem is színészt kértek volna fel, hanem egy kaszkadőrt, de szerencsére aztán Robert Englundra esett a választás, aki aztán a sorozat többi részének köszönhetően, mint színész, teljesen eggyé is vált a karakterrel. Na de azért a konkrét filmről is essen szó. Adva van egy békésnek tűnő kisváros, ahol mindenki vígan tengeti hétköznapjait. Kivéve egy maroknyi fiatalt, akiket minden éjszaka rémálmok gyötörnek. Ez még nem is lenne annyira meglepő, azonban mindnyájuk álmában ugyanaz a rémes pofa próbálja kibelezni őket az éles fémkarmaival. Miután Tinát egy ilyen álom során fel is szabdalja rendesen, elszabadul a pokol. Bizonyíték és tanúk hiányában a rendőrség a leányzó pasiját vádolja a gyilkossággal és szerencsétlen hiába mondogatja, hogy szerinte egy harmadik személy is tartózkodott a szobában, sittre vágják. Aztán mielőtt ítélkezne felette a bíróság, egy álom során Freddy vele is végez. Nancy Thompson miután sorban veszíti el a barátait már kapisgál valamit. Rájött, hogy ha elalszik, akkor az számára is egyet jelenthet a végzettel. Ezért főzi is rendesen a kávét, valamint felvásárolja a környék összes koffeintablettáját. Mivel sorozatról van szó, ezért Freddy személyiségét és történetét szép lassan részekről részekre adagolják nekünk. Így most én is csak annyit árulok el az ipséből, ami ebben a részben kiderül róla. Miután Nancy folyamatosan bizonygatja, hogy őt álmában milyen figura kergeti, az anyucija kötélnek áll és elmeséli ki is volt ez a Krueger bácsi. Egy olyan manus volt, aki legalább húsz kisgyereket tett el láb alól. Miután a feldühödött szülők rájöttek, hogy ki a tettes, elcsípték egy kazánházban és elevenen felgyújtották. Ebben a részben tehát a negatív főhősről ennyi derül ki, de ez elég is Nancynek ahhoz, hogy rájöjjön, csak úgy győzheti le, ha az álmából kirángatja a valóságba és itt megküzd vele. Sikerül is győznie, de a film végén lévő pár kocka sokat sejtetően közli velünk, ennek bizony lesz folytatása. A technikai kivitelezést nézve, a mai filmeken felnövőknek talán már humorosnak tűnhetnek a filmben látható effektek, de a rendezőt megvédve, akkor még egyrészt sehol sem voltak animátorok és azt se feledjük, hogy kis költségvetésből kellett gazdálkodnia a stábnak. Amúgy meg kinek jutna eszébe olyan, hogy az olvadó lépcsőfokok eléréséhez folyékony palacsinta tésztát használjon fel? Wes Craven ezt is kitalálta! A színészek produkciója nem túl maradandó, de mint említtettem már, abszolút kezdő volt a gárda, ezért kitűnik közülük a rendőrt alakító John Saxon és persze a Freddyt játszó Robert Englund. Itt még Johnny Depp alakítása is hagy némi kívánnivalót, de a tejfelesszájú tini után mát itt is döglöttek a nők. Az operatőri munka teljesen rendben van, mint ahogy a film zenéje is tökéletesen passzol a mű hangulatához.
Összességében Wes Craven ezzel a filmmel történelmet írt. A horror műfaj rajongóinak pedig adott egy olyan negatív főhőst, aki karakterével elérte, hogy 27 év távlatából is érte szorítsunk. Rendkívül ötletes az alapkoncepció, amibe a film nézői kortól függetlenül bele tudják élni magukat. Mára a film az amerikai horror egyik etalonjává nőtte ki magát, amiből aztán 2010-ben egy remake is készült, amiről épp elég ez az egy mondat. A sorozat többi részénél azonban érdemes lesz még egy kicsit elidőzni. Folyt. köv.
Rémálom az Elm Utcában (A Nightmare on Elm Street) /1984/
Bemutató: 1984. november 9.
Forgalmazó: New Line Cinema
Hazai dvd megjelenés: 2011. február 15. (Fórum Home Entertainment)
Rendező: Wes Craven
Forgatókönyvíró: Wes Craven
Zeneszerző: Charles Bernstein
Operatőr: Jacques Haitkin
Vágó: Rick Shaine, Patrick McMahon
Szereplők:
Heather Langenkamp (Nancy Thompson)
Robert Englund (Fred Krueger)
Johnny Depp (Glen Lantz)
John Saxon (Donald Thompson)
Ronee Blakley (Marge Thompson)






