Kicsit ugyan megkésve, de azért itt a soron következő KépsoRock rovat. Szerintem már minden stílusból szemezgettünk Gyurival, kivéve talán egyet, és az a háborús filmek gyűjteménye. Így adta magát az ötlet, hogy valami ilyesmiről írjak most nektek. Azon viszont már többet kellett gondolkoznom, hogy a hatvanas-hetvenes évek klasszikusai közül vagy már a nem olyan régen készül alkotások közül válasszak. Végül utóbbi mellett döntöttem, mert így nagyobb az esélye, hogy egy olyan filmről olvashattok, amit még nem láttatok. A választás a Jean-Jacques Annaud (A Rózsa neve, Hét év Tibetben) rendező, az Ellenség a Kapuknál című alkotására esett, ami a maga kategóriájának egyik legjobb filmje.
A film 1942-43 derekán a sztálingrádi (ma Volgográd) állapotokat mutatja be. Az ilyenkor szokásos, akció dús, robbantgatáson és lövöldözésen kívül van még egy szál, ami két mesterlövész külön csatáját mutatja be. Vaszilij Zajcev egy egyszerű szovjet fiú, akinek remek érzéke van a mesterlövészethez, egymaga több tucat magas rangú német tisztet iktat ki fegyverével. Mivel, a németek legjobb mesterlövészei sem képesek nyomára bukkanni (akinek sikerül, az meghal), a birodalom Sztálingrádba rendeli az egész hadsereg és egyben a világ legjobb lövészének titulált Erwin König őrnagyot (Ed Harris–A szikla, Édesek és mostohák, Egy csodálatos elme), hogy kutassa fel és végezzen a titokzatos szovjet lövésszel. A történet nagyon nagy részletességgel mutatja be a két katona csatáját, azt a végtelennek tűnő macska-egér harcot amit napról napra vívnak egymással.
Vaszilij (Jude Law–Aviator, Sherlock Holmes) és Erwin napokat tölt mozdulatlanul ugyanazon a helyen, várva mikor hibázik a másik. A film nem csak a háború eseményeit mutatja be hűen, hanem abba is bepillantást enged, hogy mennyire is nehéz hivatás a mesterlövészét. Egy képzett katonának akár 72 órát is tudnia kellett egy helyben várakozni a legapróbb mozdulat nélkül. Az idegek igazi harca ez a külvilággal. Ki kell zárni mindent úgy mintha nem is a II. Világ Háború tombolna épp odakint az utcákon. Ezt a fajta elszigeteltséget, úgy mutatja be a film, hogy nagyon sok olyan monológot rakott be a rendező, ahol a két főszereplő önmagával beszélget a mozdulatlan várakozás közben. Mondhatnánk, hogy ez unalmassá teszi a filmet, de nem. Pont az ilyen jelenetek miatt lesz izgalmas és reális a történet bemutatása.
Mint minden filmben, ebben is ott a szerelem és a család szerepe, ami egy utolsó vérig tartó küzdelemben különösen fontos szerepet kap. A végén persze egyikük hibázik és meghal, de hogy ki, azt majd megtudjátok, ha a filmet megnézitek. Aki jártas a háborús történelemben, és különösen a szovjet front eseményeiben az a film megnézése nélkül is tudni fogja, hiszen a történet teljes egészében valós történetet dolgoz fel.
Rengeteg háborús filmet láttam már, mind a klasszikus feldolgozások közül, mind a modernebb felfogásúak közül. De az Ellenség a Kapuknál az egyik legjobb, nem csak azért mert izgalmas, hanem azért is mert hiánypótló. Megismerhetjük az egyik legnehezebb és legfontosabb katonai tisztség valós oldalát.
” Egy hős sosem választhatja meg a végzetét. A végzet választja Őt!”
9/10
ARVE Error: The [[arve]] shortcode needs one of this attributes av1mp4, mp4, m4v, webm, ogv, url
