Az Apey And The Pea hazánk egyik legnépszerűbb metalzenekara, ráadásul ezen belül a doom-sludge vonalat viszik. A bandának volt mostanában egy kisebb botránya (sátánistának vélt merch-cuccaik árusítása verte ki a biztosítékot Kecskeméten a Jobbik önkormányzati képviselőjénél), és ami fontosabb, szeptemberben megjelent a harmadik lemez, a Hex is.
Azt hinné az ember, hogy a frontember Apey (vagyis Áron András) nem ér rá emellett még szólózni is, pedig igen. Többnyire egy szál gitárral kísért szólódalaiban a folk és a blues hatása a legerősebb, de a grunge is ott van. Első szólólemeze 2010-es, aztán hosszú szünet után tavaly jelent meg a Foxes, októberben pedig már jön is a harmadik, a Stranger, aminek Takács Zoltán Jappán (Heaven Street Seven, Soerii & Poolek) volt a producere. Természetesen lesz Apey-nak lemezbemutató bulija is, október 21-én az A38 Hajón.
Egy nagyszerű énekes-zenész aki az egyébként zenekarával megszokott erőteljes, hangos, zajos hangvétel helyett szóló projektjében a közvetlenségével és költőiségével nyűgözi le a hallgatóit. Áron András ’Apey’ neve valószínűleg kevesek számára cseng ismeretlenül. Olyan zenekari formációkból ismerhetjük már, mint az Apey & the Pea, Trillion, Grand Mexican Warlock vagy az egykori Neck Sprain. Ezen az estén az Apey & the Pea hangzására jellemző erőteljes, „gonosz” riffekkel szemben a lágyabb dallamok dominálnak, a kifejező szövegek mellett minden egyes dalnak saját története van. Utolsó önálló albuma, a Feathers, Black Flowers 2010-es megjelenése óta a „líraibb én” kicsit háttérbe szorult, legalábbis valamelyest elvonult a nyilvánosság elől, ám semmi kétség nem fér hozzá, hogy érdemes volt várni a visszatérésre: Apey tavaly májusban mutatta be új lemezét, a Foxes-t. Az albumon tizenegy dal kapott helyet, melyeket Andris személyes érzései, problémái ihlettek, és egytől egyig őszinték és igazak. Apey elmondása szerint a Foxes élete mestermunkája, és minden lehetséges módon próbára tette őt, de igazán megérte a sok munkát és fáradozást.
Az est vendége: Kristóf Norbert (vagy fordítva, angolosan Norbert Kristof – mindkét néven szokott szerepelni), hazai dalszerző-gitáros-énekes. A Miskolcon született, de Budapesten élő dalnok zenei ízlését a kilencvenes évek alterock-kínálata, közelebbről a Nirvana, a Cure, a Sonic Youth és a Radiohead alakította, de hatottak rá olyan emblematikus dalszerzők is, mint Elliott Smith, Damien Rice vagy a Bright Eyes. E hatásokból, saját szűrőjén keresztül alakította ki a rá jellemző, karakteres, „kristófnorbis”, álomszerű-melankolikus világot. Norbi újabban zenekar híján egyetlen akusztikus gitárral áll a színpadra, hogy átalakítva bár de mégis eredetiségét megőrizve előadja az elmúlt 10 év dalait.
