Kevés rockernek mond bármit is a Vincent Damon Furnier név. Viszont, ha Alice Cooper nevét említjük, az már mindenkinek ismerősen cseng. Pedig egy bizonyos személyről beszélünk. Az előadó, miután felvette az Alice Cooper művésznevet rohamos léptekkel haladt a világhírnév felé. Sikerességét azonban nem csak a zenéjével, hanem a látványos színpadi showjával érte el. A szakma, illetve a rajongók rövid időn belül rásütötték a „horror rockmestere” titulust. Ez nem véletlen, hiszen Alice Cooper minden egyes koncertje már-már színházi előadásnak is beillett volna. Kardnyelés, tűzhányás, kerékbe törés, lefejezés és több liter művér használata jellemezte a fellépéseit. A közönség eleinte furcsán szemlélte, hogy az általuk tetszett dalt az énekes milyen színpadi koreográfiával tárja eléjük, de aztán totál ráharaptak a produkcióra. Alice Cooper első fénykorát a 70-es évek közepén élte. Aztán őt is utolérte az alkotói válság.

Látványban már semmi újjal nem tudott előrukkolni, gyakorlatilag önmagát próbálta utánozni. Erre már nem volt vevő a nagyérdemű. Ráadásul dalírásban is megcsömörlött, egymás után jelentette meg a rosszabbnál rosszabb lemezeket. Ez a sikertelenség bő egy évtizedig tartott. 1989 azonban meghozta a mester másodvirágzását. Az említett év amúgy is a „nagy megtisztulás” évének számított a rockzenében. Olyan legendás bandák tették le az addig használt drogokat és az alkoholos üvegeket, mint az Aerosmith vagy a Mötley Crüe. A tiszta fej pedig kiváló muzsikákat eredményezett. Az Aerosmith a Pump, a Mötley pedig a Dr. Feelgood lemezzel tarolt a slágerlistákon. A horrorok nagypapája is érezte, hogy muszáj valamit váltania. Ezért segítségül hívta az addigra már potenciális sláger-gyárosnak kikiáltott Desmond Childot, zenésznek pedig olyan nagyágyúkat hívott a stúdióba, mint Jon Bon Jovi, Richie Sambora, Joe Perry, Steven Tyler vagy Steve Lukather. A nagy zenészek pedig, pláne együtt nem hibáznak. A Trash című nagylemez visszaültette Alice Coopert a trónra. A lemezen található slágerek hatására a régi rajongók újra bízni tudtak benne, de a generációváltásnak köszönhetően egy újabb nemzedék is megismerte a nevét. Ha a szótárhoz ragaszkodnánk, akkor Szemét lenne a korong címe, azonban az előadó kobakjában a szónak ettől eltérő a jelentése. Számára a trash egyelő a szexualitással. Alice Cooper szerint a szó jelentése bizarr, ugyanakkor tündérien ártatlan, sőt szürreális, de egyben izzadságtól sikamlós. Ehhez megfelelően változtatott a színpadi shown is. A démonokat, hóhérokat és gyilkosokat lecserélte a szexi, néhol pucér csinos hölgyekre. Ezek után nem csoda, hogy a férfi rajongók törekedtek, hogy az első sorok valamelyikében kapjanak helyet. A Trash lemezen olyan dalok is szerepelnek, amik így 22 év távlatából is rendszeresen hallhatóak a különböző rádiók repertoárjában. Szerdán 17 órától a KlasszikuShock műsorában mi is felelevenítjük a korong legjobb pillanatait. Hallgassátok, és kalandozzunk Szexországban!