Évek óta forog az újságok hasábjain az a komoly-félkomoly-nevetséges (ennek megítélését az olvasóra bízom) hír, miszerint Magyarország 2020-ban olimpiát rendezne.
A következő cikkben arról lesz szó, körülbelül milyen feltételek, összegek és munka árán valósulhat meg az elképzelés. Nem képezheti vita tárgyát, hogy hazánk jelenlegi állapotában nem alkalmas ilyen szintű világverseny megrendezésére, azonban látnunk kell, hogy miért is nem.
Először is, a hazai infrastruktúra színvonala messze elmarad a kívánatostól. Az utak minősége a legtöbb helyen kritikán aluli, a fővárosi közlekedés egyenesen katasztrofális bizonyos napszakokban. Tehát a város lakosságát sem képes a jelenlegi úthálózat és tömegközlekedési színvonal maradéktalanul ellátni, elképzelni sem lehet, hogy mi történne, ha ez a terhelés a sokszorosára nőne.
Földrajzi adottságoknál fogva, Budapest önmagában nem lenne képes 28 sportág,
302 versenyszámának otthont adni, ezért még legalább 2 városban nagyszabású fejlesztésekbe kellene fogni.
Csak a fővárosban legalább 2 új metróvonal üzembe helyezése lenne kívánatos, legalább egy új Duna-híd átadását kellene megoldani 2020-ig, a felszíni közlekedés mennyiségi és minőségi javulásáról nem is szólva.Az olimpiai „falu” megépítése talán nem jelentene óriási gondot, azonban nem szabad elfelejteni, hogy ma egyetlen olyan stadiont sem tudunk felmutatni, ami alkalmas lenne világesemény fogadására.
Itt jön egy újabb sarkalatos pont, a már említett sportintézmények. A 28 sportág igényei közül, talán csak a kajak-kenu szakágat tudnánk kielégíteni, igaz azt is jelentős fejlesztéssel. Összehasonlításképpen, Kína 37 vadonatúj sportlétesítményt emelt fel, csupán azért, hogy megfelelő helyszíneket biztosítson a versenyek lebonyolítására.
Ha ez még nem lenne elég, a védelmi kiadásokat is jelentősen növelni kellene, hiszen az olimpia (sajnos) mára kiemelt biztonságú rendezvénnyé vált. A légierőnek állandóan járőröznie kellene, ami a jelenlegi 14 Gripen-nel nem biztos, hogy maradéktalanul megoldható. Újabb buktató, hogy kishazánk területének egy része „sötét folt”, vagyis nincs kiépített radarhálózat, ami megengedhetetlen, hiszen bárki, bármi berepülhet és veszélyeztetheti a rendezvény biztonságos és nem utolsó sorban emberek életét.Már most, óriási viták vannak, hogy hová építsék a radarállomást, pedig még „csak” az ország biztonsága a kérdés.
A pekingi olimpiára 43 milliárd dollárt költöttek a kínaiak, bár a hivatalos közlemény 16 milliárdról szól. Összehasonlításképpen ez a 43 milliárd dollár hússzorosa az Atlantában megrendezett 1996-os játékoknak. A magyar költségvetésről nem érdemes sok szót ejteni, ugyanis jelenleg ilyen nem létezik. Már a költségek becslése is óriási feladatnak tűnik (így pedig nehéz lesz bármit is kivitelezni). Lássuk, mire jutottunk eddig a számok terén:
Már 2003-ban is felmerült az ötlet miszerint rendezhetnénk a 2012-es olimpiát.
Viszont már akkoriban is túl nagy kockázati tényezőnek tartották.
Egy akkori tanulmány szerint (hangsúlyozom 2003-as tanulmány) 4600 milliárd forintba kerülne Magyarországnak az olimpia rendezése.
Akkor, Jánosi György, gyermek-, ifjúsági és sportminiszter szerint csak abban az esetben lehetne biztonsággal megrendezni az olimpiát, ha növelnék az adókat, más tárcáktól vonnának el forrásokat, és ha a magyar gazdaság stabilan évi 4-4,5 százalékos növekedést produkálna! (megjegyzem, a 2007-es gazdasági növekedés, még a legpesszimistább jóslatokat is alulmúlta, 1,4% volt.)
Érdekes módon, egy 2007 júniusi cikkben a főpolgármester szerint még mindig 4600 milliárdba kerülne a rendezés. Vagy nem számoltak a 4 éves inflációval, vagy a költségek csökkentek azóta? Na mindegy, nézzük az összegzést.
A 2003-as cikk szerint 32 teljesen új sportlétesítményre lenne szükség.
4 új kisebb stadion, 11 sportcsarnok, 16 egyéb sportlétesítmény. Ehhez hozzájön még, hogy 2003-ban még nem volt egyetlen olyan sportlétesítmény sem Budapesten, mely átalakítás nélkül alkalmas olimpiai rendezvények befogadására, igaz ez azóta sem változott.
A „mi lesz a játékok után” kérdésre sem sikerült még válaszolni. Egy ekkora beruházás eredménye rengeteg új épület, az olimpiai falutól a sportcsarnokig, mindent ide kell számolni. Mi lesz ezekkel az épületekkel 2020 után? A jelenlegi sportélet képtelen lenne fenntartani ezeket az intézményeket. Ha követnénk a kínaiak példáját, eladhatnánk az olimpiai falu lakásait. Ez kitűnő, de van-e hazánkban akkora fizetőképes kereslet, ami meg tudná fizetni az árakat? Ha a kérdésre a válasz igen lenne, ez akkor sem teljes megoldás, hiszen az új stadionokkal akkor sem tudnánk mit kezdeni.
Most összegezni kellene az előbb leírtakat, ehelyett engedjétek meg, hogy egyetlen mondatban összefoglaljam a konklúziót:
Szokás szerint, amíg nem kell számolni, tudunk nagyot álmodni….
