Dave Mustaine hosszú ideig képtelen volt feldolgozni, hogy kitették a szűrét a Matallicaból. Érthető is, hiszen, ha valaki egyszer tagja lehet minden idők legsikeresebb heavy metal bandájának, onnan nem szíveses távozna. Ez még úgy is igaz, ha Dave kirúgásának idején James Hetfieldék is csak gyerekcipőben jártak. A döntés jogosnak mondható, hiszen a fiatal Dave Mustaine többet volt részeg, mint józan és a drogos állapotairól akkor még nem is beszéltünk. Szóval elég zűrös gyerekkora volt a gitárosnak. Mérhetetlen bosszú járta át a gondolatait.

Úgy volt vele, hogy majd ő bizonyítja, hogy jobb zenekart tud összehozni, mint a Metallica. David Ellefson basszusgitárossal társulva 1983 nyarán megalapították a Megadeth zenekart. A rosszmájúak korábban MegaDave-nek hívták őket, ugyanis a két Dave úgy cserélte maga körül a gitárosokat és dobosokat, mint más az alsóneműjét. Ennek fényében hiába készítettek tűrhető lemezeket, a nagy áttörés nem érkezett el. Mustaine belátta, hogy a drogok és a pia nem segít, ezért elvonóra vonult, ahol volt ideje átgondolni mi legyen a zenekarával. Az elmélkedés jót tett, mivel 1990-ben Rust in Peace címmel elkészítették legsikeresebb nagylemezüket.

Persze ehhez az is kellett, hogy Nick Menza dobos és Marty Friedman gitáros személyében két zseniális tagot állított maga mellé a két Dave. Nem véletlen, hogy a Megadeth történetében ez a felállás húzta ki együtt a legtovább (8 évig zenélt együtt ez a négyes). A hatalmas szakmai és közönségsikert kiváltó Rust lemeznek persze buktatói is voltak. Joggal kérdezitek, hogy mi a buktató ebben a fantasztikus lemezben. Abban az ég világon semmi, hiszen a komplex thrash/poweer dalok új erőt adtak a kihalófélben lévő thrash metalnak, csak hát ugye ilyenkor feltehetjük a kérdést: hogyan lehet ezt még felülmúlni? Hiszen a Rust in Peace mindent tarolt. Platina lemez lett, mellette pedig 2 Grammy-jelölést is besöpört. Nehéz helyzetben voltak tehát a zenészek, de, ha az eladásokat tekintjük, akkor az 1992-es Countdown To Extinction című lemezükkel felülmúlták a Rust in Peace sikereit. Azért emeltem ki ezt a fránya eladásokat, mert az igaz zene rajongói a mai napig meggyőzően állítják, hogy a Megadeth legjobb lemeze a R.I.P..

Van is benne bőven igazság. Ugyanakkor a Countdown lemezen a zenészek rettentő fogós dalokat hoztak össze. Nem győzzük kapkodni a fejünket a jobbnál-jobb melódiák hallatán. A tagok teljesítménye abszolút kielégítő. A korong dupla platina lett és a harmadik Grammy-jelölést is besöpörték vele. Emellett pedig a címadó Countdown To Extinction dal, a bolygónk kipusztulását boncolgató szövege miatt Doris Day díjat kapott. Ilyen díjat egyébként rajtuk kívül egyetlen metal alakulat sem kapott. A lemezkiadó emberei dörzsölgették a kezeiket (na meg a zsebeiket), hiszen a jó daloknak köszönhetően, kislemezek tömkelegét tudták megjelentetni. Ezt a sikert a banda azóta sem tudta túl szárnyalni. Most boncolgathatnánk a miérteket, de sok értelme nincs. A lényeg, hogy a 17 órakor kezdődő KlasszikuShockban a legsikeresebb Megadeth lemezt hallgathatjátok majd velünk!