Bandák Csatája 6. forduló – Eredmények

Sikeresen lezajlott a Bandák csatája tehetségkutató 6. fordulója, ahol ezúttal 5 tehetséges zenekar csapott össze egymással. A mai este a folyamán a következő csapatok léptek fel a Crazy Mama színpadán: Chat Noir, Under My Inside, Samas,Phoenix, Miserium.A Zsűrinek ma sem volt könnyű dolga, hiszen jobbnál jobb produkciók közül kellett kiválasztani a két továbbjutót, és az egy, vigasz ágra kerülő résztvevőt. Elég komoly véleményeltérések alakultak ki a pontozás után, de végül a továbbjutók személyével mindannyian egyetértettük.

Egy zenekar még a vigasz ágon bekerülhet a középdöntőbe. Mivel ez már a hatodik forduló volt, néhány következtetést mindenképpen le lehet vonni a több mint 30  megtekintett zenekar műsora után.

Számomra meglepő, hogy egyre több zenekar fordul a legkeményebb metal vonulatok irányába. Sokan olyan kemények akarnak lenni, hogy már saját magukat is képesek lennének halálra ijeszteni. Ha egy Sepultura, Sodom, vagy Slayer lépne fel bármelyik fordulóban, egyik sem lógna ki a keménységükkel. Nagyon népszerű a legbrutálisabb death metal, és az igazán kőkemény thrash egyaránt. A gond csupán annyi, hogy sokkal több zenekar indul ezekbe az irányokba, mint az adott zene rajongótáborának nagysága indokolná ezt. Persze, ez önmagában még nem gond, mivel farkastörvények uralkodnak a piacon, és csak a legjobbak maradhatnak állva. Sajnos ehhez a zenéhez is komoly zenei tudásra van szükség, sőt talán még nehezebb egy death metal dalt eljátszani úgy, hogy az igazán jól szóljon, és ne csak egy nagy zagyvaság jöjjön le a közönség irányába.

Persze láttunk a műfajból kiváló produkciókat, de sajnos a közönség reakcióit látva szembetűnő, hogy az átlag rocker tűrésküszöbén nagyon kevés jut át belőlük, és a zsűri tagjainak jó része is nehezen fogadja be. A death metal, és a rokon műfajok térnyerése több teljesen különböző metal zenei tehetségkutató fellépőinek megtekintése után, még inkább feltűnő. Egyre kevesebb a hard rock és a heavy metal zenekar, mintha a “hagyományos” metal kezdene divatjamúlt lenni.  Néha olyan érzése van az embernek, a zenekarok produkciót többféle szempontok szerint elemezve, hogy sokan azért mennek a keményebb zene irányába, mert azt úgy vélik, könnyebb megtanulni, előadni, és egyszerűbb dalokat szerezni rá. Egyik állítás sem igaz, legalábbis az előadás, és a dalszerzés ugyanannyi erőfeszítést igényel bármilyen stílusban. Elmúltak már azok az idők, amikor 20 évvel ezelőtt 3 gitáróra után death metal zenekart lehetett alakítani, és lemenni a klubba, aztán tolni ami eszünkbe jut.

Az elmúlt 20 évben meghúszszorozódott a zenekarok száma, de a koncertre járó közönség száma sajnos inkább csökkent. Huszad annyi ember jut a zenekarokra, tehát csak a legjobbak fognak megmaradni stílustól függetlenül.

A hard rock hiánya mellett szembetűnő, és sajnos fájó hiányosság, a klasszikus éneklés teljes hiánya.  A death és thrash csapatok eleve rövidre zárják a kérdést, mert minek. Holott mindkét irányzatból évek óta azok a legsikeresebbek, akik a “hörgést”, igazi ének témákkal, dallamokkal vegyítik. Persze a jó énekes nagy hiánycikk. A több mint 30 zenekar közül, talán ha összesen három olyan  frontember volt, aki énekelt. Aki, mert és tudott is énekelni.

Aki csak próbálkozott, az nem számít bele. 🙂 Sok jó metal csapat volt, de vagy kritikán aluli énekkel, vagy biztonsági megoldásként éneklés nélkül. Ebből a maximum háromból egyet ki kell emelni ahol igazi hard rock énekléssel találkoztunk, ez a ma este fellépő Chat Noir  zenekar volt, ahol Olivér a frontember végre megmutatta, hogy mi is az a rock ‘n’ roll! A hátán elvitte az alig néhány hete együtt próbáló zenekart, és igazi dögös mocskos rockot toltak az arcunkba. Sok sikert nekik, és a többi fellépő zenekarnak a továbbiakban!