A harcos viking tematikájú északi death metalt játszó svéd Amon Amarth a lassan, megfontoltan, lépésről-lépésre építkező zenekarok közé tartozik. Náluk nem csak a zene és a szöveg idézi az ősi viking hagyományokat, hanem a tagok puszta megjelenése és a koncerteken való intenzitás is a legvadabb viking harcosokra emlékezteti a zenészeket. Kitartó munkájukkal és töretlen lelkesedésükkel mára pedig komoly népszerűséget vívtak ki maguknak.
Az 1992-ben alakult banda a Sorrow Throughout The Nine Worlds mini CD-vel debütált. Eredetileg csak egy 3 dalt tartalmazó demót akartak rögzíteni Peter Tägtgren-nel az Abyss stúdióban, de közben betörtek a próbatermükbe és minden cuccukat lenyúlták. Ez a „jelenség” sajnos hazánkban is több zenekar munkáját hátráltatta már. A kifosztott próbaterem látványa a vikingeket is sokkolta, de a szingapúri Pulverised kiadó ajánlata végül arra ösztökélte őket, hogy elkészítsék az öt dalt tartalmazó bemutatkozó EP-t. Annyira jól sikerült az anyag, hogy leszerződtette őket a világhírű Metal Blade Records. 1998-ban már az ő égiszük alatt jelent meg az első nagylemez, amely Once Sent From The Golden Hall címmel került a lemezboltok polcaira. Az előzmények azonban itt sem voltak zökkenőmentesek. Thomas Skogberg producerrel dolgoztak, de a faszi valósággal leszarta a melót, ami miatt a master anyag hangzása bődületesen rossz lett. Egy kis plusz lóvéért cserébe a már említett Peter Tägtgren, az Abyss stúdió agya javított valamit a hangzáson. Nem véletlen, hogy a következő lemezeket is vele készítették. 2002 fordulópontnak számít a zenekar életében. Teljesen belefáradtak a rengeteg turnézásba, a folyamatos nélkülözésbe és a pénztelenségbe. Ráadásul kiderült, hogy Peter Tägtgren producer átmenetileg lehúzta a rolót az Abyssben, mert kevés ideje maradt két bandája, a Hypocrisy és a Pain mellett. A negatív hatások miatt eredetileg The End lett volna a negyedik nagylemez címe, de szerencsére a banda a folytatás mellett döntött. Döntésüket legjobban a rajongók szeretete befolyásolta. Mind a Wacken, mind a Summer Breeze fesztiválos koncertek fantasztikusra sikerültek. Ezért aztán bevonultak a malmöi Berno stúdióba, ahol elkészítették a negyedik albumot. A korábbi The End munkacímet, pedig Versus The World-re változtatták. Ezután következett a banda legsikeresebb lemezbemutató turnéja. A turné le is fárasztott a zenészeket, ezért a Fate Of Norns lemez igen komor hangulatú lett. Ennek ellenére a kritikusok az addigi legerősebb Amon Amarth korongként tartják számon. Nehéz dolga volt tehát a zenészeknek az addigi legnagyobb elismerést kiváltó lemezüket felülmúlni. A With Oden On Our Side címmel 2006-ban megjelent nagylemez munkálatainál a banda az eddig jól teljesítő Berno stúdiót odahagyva, most Jens Bogren irányításával dolgozott az örebroi Fascination Street stúdióban. Jens Borgen ismeretlen hangmérnöknek számított, azonban a második Bloodbath lemezen végzett munkája annyira megtetszett az Amon Amarth tagjainak, hogy őt kérték meg a keverésre. Kijelenthetjük, itt is nagyszerű munkát végzett, persze ehhez a banda eddigi legjobban megírt nótái is szükségesek voltak. A zenekar erőssége a bikaerős ritmusokban és az északi ízű dallamos, de roppant energikus death metalos riffekben rejlik. Nordikus ízekkel átszőtt melodikus, ugyanakkor pusztító death zenéjük egyedülálló a mezőnyben. A dalok szövegei most is az északi mitológia történeteiből, valamint a viking múltból merítenek.
A lemez mind a 9 nótáját áthatja valamiféle magasztos, fenséges hangulat, amit Nektek is hallanotok és éreznetek kell szerdán, a 17 órakor kezdődő KlasszikuShockban!





