Hej, ha egy üzlet beindul! 1984-ben az épp csőd szélére jutott New Line Cinema utolsó elkeseredésében belement abba, hogy filmre vigyék Wes Craven agyszüleményét. Persze lóvé már nem nagyon volt hozzá, de a rendező-forgatókönyvíró hozzáértésének köszönhetően az első Rémálom film óriási siker lett. A nézők özönlöttek a mozikba, a filmforgalmazó cég pedig újra a legnagyobb cégek közé került. A siker kulcsa a kiváló sztori mellett abban rejlett, hogy a film követte a slasher mozikra jellemző formulát, ugyanakkor, ha a téma úgy hozta, azokat fel is borította, így a nézők nem várt események szemtanúi lehettek. A kiadó emberei a sikeren felbuzdulva azonnal kiadták az ukászt a film folytatására. Egy évre rá el is készült a Freddy Bosszúja alcímen futott Rémálom második része.

Mivel az első rész készítői nem nagyon álltak kötélnek, így a korábbi stábból csak Jacques Haitkin operatőr és a Freddyt alakító Robert Englund tért vissza. A rendezői székbe az a Jack Sholder csücsült bele, aki korábban csak az 1982-ben készült Egyedül a Sötétben (Alone in the Dark) című film rendezéséért felelt. Tehát tapasztaltnak még közelről sem lehetett őt nevezni. Ugyanez elmondható David Chaskin forgatókönyvíróról is. Több év távlatából és az eddigi részek ismeretében kijelenthetjük, hogy David ezzel a résszel megírta a sorozat kakukktojását. Mindjárt le is írom miért gondolom ezt, de haladjunk szép sorjában. A sztori alapján öt évvel járunk az első rész után. A Thompson házba új család érkezik. Itt még zseniális húzásnak találtam, hogy abszolút meghagyták a házat, az 1428-as házszám is stimmel, sőt Nancy szobájának stílusa is nagyjából megegyezik, csak itt már egy fiú, nevezetesen Jesse Walsh (Mark Patton) forgolódik rémálmoktól gyötörve. Szegény csákó mit sem sejt, hogy ki lehet az az égett pofa, aki minden álmában megjelenik a fémkarmos kesztyűjében. Ráadásul Nancyvel ellentétben ő még a barátaival sem tudja ezt megbeszélni, mert azokat nem gyötrik ilyen álmok. Egészen addig mit sem sejt, amikor egy alapos rendrakás közepette a csaja megtalálja Nancy poros naplóját. Na itt jön az első bibi: könyörgöm, az első részben Nancy mikor írt volna naplót? Mert én abszolút nem láttam körmölni, de biztos vagyok benne, hogy Ti sem, mert ilyen nem történt az első részben. No mindegy, nyeltem egyet, mondván valahogy csak kapcsolódnia kell a sztorinak egymáshoz. Aztán főhőseink megtudnak mindent Freddyről, sőt Lisa (Kim Myers) még Freddy korábbi munkahelyére, egy elhagyatott erőműbe is elvezette Jesse-t. A sráccal aztán egy izzadságos rémálom közepette közli Freddy bácsi, hogy a testére van szüksége, amelyben aztán újra gyilkolgathat. Itt jön számomra a másik hatalmas bibi. Mert Freddy innentől kezdve már nem a fiatalok álmaiban tér elő és szedi áldozatait, hanem Jesse testének felhasználásával a valós jelenben is tud riogatni. Ezt a fordulatot azért nem tudtam megemészteni, mert karmos gyilkológépünket nem ilyenek szerettük meg. A valós világban bármelyik gyilkos tud aprítani, de ő volt az álmok ura, neki az igazi otthona a mi álomvilágunk kell, hogy maradjon. Ráadásul ezzel a lélek-testcserével az érzelmi töltet is előjön és hát az sem áll túl jól a mi Freddynknek. Lisa is a szerelem nagy erejében bízik, így próbálja legyőzni az álmok urát és visszakapni Jesse szerelmét. Ez a sztori nem idevaló apám! A másik óriási gond, hogy szeretett gonosztevőnk a sorozat ezen részében látható a legkevesebbet, pedig a maszkmesterek ezúttal sokkal jobban megcsinálták, mint az első részben. Szintén zavaró, hogy a mindenki számára ismertté vált zenei aláfestés is kimondottan ebben az egy részben hiányzik. Persze ez a zene is kellően aláfesti az adott hangulatot, de mégsem ezt várnánk. Azért pozitívumról is beszélhetünk. Nevezetesen sokkal véresebb és látványosabb, mint az elődje. Amikor Freddy megjelenik egy házibuliban, ott aztán kénye-kedvére szedi áldozatait. De az a jelenet is teljesen rendben van, amikor Jesse hasából bújik elő.

20110403_remalom22

Mindent egybevetve szerintem a sorozat leggyengébb epizódja ez a film. A lélekvándorlásos téma már 1985-ben is lerágott csontnak számított, így kijelenthetem, hogy teljesen ötlettelen a forgatókönyv. Természetesen azért ez a film is elérte a nagy sikert, hisz a marketing már akkor is jól működött. A 3 milliós készítésre 30 milliót termelt vissza, tehát a készítőknek megérte. Mi Freddy rajongók pedig csak abban reménykedhettünk, hogy kedvencünk újra az álmok ura lesz. Szerencsére csak két évet kellett rá várnunk….

Rémálom az Elm Utcában 2 (Freddy Bosszúja) (A Nightmare on Elm Street Part 2: Freddy’s Revenge)) /1985/
Bemutató: 1985. november 1.
Forgalmazó: New Line Cinema
Hazai dvd megjelenés: 2011. február 15. (Fórum Home Entertainment)
Rendező: Jack Sholder
Forgatókönyvíró: David Chaskin
Zeneszerző: Christopher Young
Operatőr: Jacques Haitkin
Vágó: Bob Brady, Arline Garson
Szereplők:
Mark Patton (Jesse Walsh)
Robert Englund (Fred Krueger)
Kim Myers (Lisa Webber)
Robert Rusler (Ron Grady)
Clu Gulager (Ken Walsh)