Nos, finoman fogalmazva is barokkos túlzás lenne azt állítani, hogy nézőcsúcsot döntöttünk a tegnapi találkozó alkalmával, de a kutya sem akar a negatívumokkal foglalkozni, úgyhogy ezen lépjünk is túl. Ami a lényeg, hogy bizton állíthatom: fantasztikus hangulat uralkodott a II. Rockvilág.hu találkozón a Crazy Mamában – szerencsére ehhez már bátran hozzászokhattunk. Ezúton is szeretnénk megköszönni a Super Bad Heroes zenekarnak a fellépést – hihetetlenül jó koncertben volt része annak, aki ellátogatott a Gubacsi útra.
De kezdjük az elején. Valamivel 10 óra előtt lépett színpadra a Super Bad Heroes. A jelenlévők jó része talán még nem hallotta a zenekart játszani – nos, ők nyilvánvalóan nagyon kellemesen meglepődhettek, hiszen néhány kivétellel elképesztő tempójú, nagyon-nagyon pörgős nótákkal kényeztettek el bennünket a srácok. Ennek eredményeként nagyjából már az első szám alatt ben
épesült a színpad előtere, ahol aztán egészen a koncert végéig tartott az önfeledt tánc és csápolás, a számok közötti szünetekben pedig sokszor elnyomta a taps, az örömfütty és egyéb tetszésnyilvánítás a konferálást. Hogy az is képet kapjon a produkcióról, aki nem volt jelen, annak most ügyesen le kéne írni, hogy milyen zenét játszik a Super Bad Heroes, de higgyétek el, ez nem könnyű feladat. A stílus saját besorolásuk alapján punk-glam-rock, melyet – nyilván többek közt – a The Hellacopters, a Vains of Jenna, a Babylon Bombs, a Backyard Babies, a Guns N’ Roses, a Mötley Crüe, a Gemini Five és a Snake Pit hatása inspirál. Annyi bizonyos, hogy életerős, lendületes és változatos dalok alkották a nagyjából egy órás műsort, melyben két lassabb – az egyikük kimondottan szívfacsaróan lírai – szám és egy feldolgozás is helyett kapott: Don’t You Want Somebody To Love, mely ugyan eredetileg egy The Great Society felvétel még a ’60-as évekből, de legtöbbünk számára a Kábelbarát című filmből lehet ismerős, Jim Carrey feledhetetlenül extrém előadásában. Azt hiszem, nem egyedülálló a vélemény, hogy szerencsére nem a Carrey-féle verziót hallottuk 🙂 A srácok humor dolgában sem állnak rosszul, ennek jó példája volt az utolsó előtti dal, a Vittun Kova, ami – bár a szövegek angolul szólnak – egy finn kifejezés. A jelentés megfejtését rátok bízzuk 🙂
Gyorsan szaladjunk végig a zenekar felállásán: a dobokat a mosolygós Gelak püföli energikusan és pontosan, a basszusgitáros Chris Joy segít a tempót és a harmóniákat megalapozni és vokálozik, a szólógitárból a fülmelengető dallamokat Johnny B. Goode csalogatja elő, a szintetizátoron Dizzy Stars biztosítja a “szőnyeget”, a frontemberi posztot pedig a vigyorgós, rekedtes hangú Jack Etoile énekes-gitáros tölti be. A srácok egyébként éppen 3 számos demójukon dolgoznak és ha kész lesz az anyag, ellátogatnak hozzánk egy interjúra, melynek során azoknak is tudunk ízelítőt adni a Super Bad Heroes zenéjéből, akik most lemaradtak az élő fellépésről.
A koncert és az elmaradhatatlan pakolás után gyors taktikai megbeszélés következett néhány “galád” beavatottal, ugyanis az este folyamán három kedves tagunkat is felköszönthettük születésnapjuk alkalmából. Az érintettek teljesen gyanútlanul könyvelhették el, hogy végre kezdődik a karaoke, amikor is Devil A zöld, a bíbor és a feketéje után (ami egyébként Cafinak külön szólt! 🙂 Bukott Angyal hirtelen birtokába vette – vagy inkább stílusosan, megszállta – a színpadot és az egyik mikrofont, maga mellé kérte Rockcafkát, Prometheust és Demetert, majd néhány kedves szóval a teljes plénum előtt mindannyiunk nevében felköszöntötte őket. 
Ezt követően mindannyian teli torokból énekeltük az ünnepelteknek Halász Judit örökbecsű Boldog születésnapot című dalocskáját, miközben beépített helyi emberünk, Gabi elővarázsolta a rejtekhelyről az isteni piskótatortát, Ria saját kezű alkotását. Ezután már csak és kizárólag a karaoke-é volt a főszerep – egészen hajnalig tartott a mulatság, mely igen kellemes meglepetéseket is hozott, hiszen olyanok is kedvet kaptak az énekléshez, akik sosem gondolták volna magukról – de, hogy ki ne feledjek valakit, ezért inkább eltekintek a felsorolástól. Aki kíváncsi, hogy micsoda hangbeli felfedezéseket tettünk, jöjjön el legközelebb és figyelje meg a saját fülével – annyit elárulhatok, hogy megéri!
Lényeg a lényeg: bár nem voltunk sokan, nagyon jól éreztük magunkat, kaptunk egy szuper jó koncertet a Super Bad Heroes előadásában, megleptük a születésnaposokat és hajnalhasadtáig énekeltük a jobbnál jobb nótákat. Ne feledjétek: minden hónap második péntekjén Rockvilág.hu találkozó, akár már most készülhettek a következőre, mert azt garantáljuk, hogy a hangulatból nem adunk alább!
Óriási köszönet mindazoknak, akik eljöttek és adományaikkal hozzájárultak a rádió fennmaradásához, a Super Bad Heroes tagjainak a remek koncertért, valamint a Crazy Mamának a helyszínért és külön a fantasztikus hangosításért.
A végére azért egy kis negatívum: aki netán fölfedez a környezetében egy ismeretlen bőrkabátot, pulcsival, sállal és kulccsal, az jelentkezzen Panknál privátban…
