Elias: Szerintem nagyon jól sikerült, és ez az évek múlásával jobbnál jobb lesz. Korábban a Dragonforce előzenekaraként játszottunk ott, most viszont főzenekarként léptünk színpadra, ami nekünk is jó érzés volt. A közönség persze kisebb létszámú, mint például Európában, de ez persze nem volt nagy baj, a lelkesedésük kárpótolt a csekélyebb részvételért.
Tommi: Egy elég nagy országról beszélünk, ezerféle ízlésvilággal. Vannak olyan helyek, ahol ötven-száz embernek játszol, de vannak hol az ezres tömegek sem ritkák. Mindent összegezve, tényleg nagyon jól sikerült.
Nálunk kezditek a nyári koncertsorozatotokat. Évente játszotok nálunk, olyan szinte, mintha hazajárnátok. Ismertek magyar hagyományokat, különlegességeket vagy esetleg ismeritek a várost?
Tommi: Tényleg rengetegszer jártunk már itt, az biztos, hogy a vendéglátós lányok mindig gyönyörűek és hihetetlen kedvesek… De tényleg, viccet félretéve, szeretek idejárni, az egyik kedvenc európai városom, nagyon jó hely.
Elias: Én még nem nagyon ismerem a várost, talán negyedik alkalommal járok itt, ha jól emlékszem. Én is láttam szép lányokat, a vendéglátós lányok tényleg nagyon szépek és aranyosak, és az étel is nagyon finom.
Ősszel Milanoban egy nagyszabású DVD felvételre készültök, ami felöleli az eddigi munkásságotokat. Mire számítotok ezzel kapcsolatban?
Tommi: Én személy szerint egy kicsit izgulok miatta, hisz mégis csak egy két órás koncertről beszélünk, ami testvérek közt is elég hosszú. Ennek ellenére már körvonalazódik a setlist, nagyon jó bulinak ígérkezik.
Elias: Nekem is hasonlóak az érzéseim, de abban biztos vagyok, hogy remek estének nézünk majd elébe. Egy-két régebbi dalt persze majd újra be kell gyakorolnunk, de ez a legkevesebb.
Beszéljünk egy picit az Unia albumról. Változtatok zeneileg és sokan mondták, hogy ez már nem ugyanaz a Sonata Arctica. Ti hogy látjátok ezt, mi a véleményetek erről?
Tommi: Ez egy olyan dolog volt amit meg kellett tennünk, mert sem Tony, sem a többiek nem érezték már teljesen jónak ezt a tekerős power metal vonalat. Az Unia egy hatalmas lépés volt nekünk, vistzont egy hihetetlen jó érzés is, hogy valami mást alkotunk. Persze megértjük azokat a rajongókat is, akiknek ez nem tetszett annyira, de már tíz éve zenélünk, és egyáltalán nem bántuk meg, hogy egy újabb stílus mellett döntöttünk.
Elias: Én az Unia turné idején csatlakoztam a zenekarhoz, és kicsit ideges is voltam a próbákon, de rájöttem, hogy az album dalai nagyon is jók. Most, pár évvel később úgy látom, hogy az közönség is megszerette őket, akik akkor elítélték. Valószínűleg csak a kezdeti sokk miatt születtek ezek a vélemények, de a koncerteken látjuk, hogy velünk éneklik és jól érzik magukat akkor is, amikor ezeket játszuk… szerintem mégis csak jól sült el a dolog.
Rengeteg feldolgozást játszotok, mi alapján választjátok ki a dalokat? Nekem például a Metallica dal Sonata verziója tetszik nagyon.
Tommi: Már nem is emlékszem melyikünk ötlete volt az a dal, talán Tonyé. Évekkel korábban megcsináltuk például az I want out-ot ami majdnem olyan, mint az eredeti. A Metallica esetében viszont kicsit átírtuk a Sonata stílusára és most is visszahallgatva, elég ütőset alkottunk, a rajongók szerint is.
Elias: Én abban az időben még nem voltam a zenekar tagja, úgyhogy így hirtelen nem tudok hozzászólni. Csak egyről tudnék beszélni, de az még nem jelent meg, úgyhogy ez most titok! Vagyis….Nem olyan nagy titok, remélhetőleg majd meg is jelenik, csak még azt nem tudjuk, hogy mikor…
Nem kérdezem meg a dalcímet és a zenekart, de valami célzást esetleg kaphatnánk?
Elias: Persze, ’80-90′ es évek, amerikai hard rock.
Játszottatok nagy zenekarokkal, mint például az Iron Maidennel, Stratovariussal, Nightwish-sal. Melyik volt az a zenekar, akivel nagyon szívesen mennétek újabb koncertkörútra?
Tommi: Stratovariusszal volt az első turnénk, arról nagyon szép emlékeket őrzünk, már csak azért is volt különleges élmény, mert rengeteget segítettek. Gyakorlatilag ők emeltek fel minket. A Nightwish-sal csináltunk már két turnét, remek srácok, mindig nagyon jól érezzük magunkat velük. Az Iron Maiden viszont egy olyan nagy zenekar, hogy hihetetlen megtiszteltetés lenne ismét velük zúzni.
Végezetül, mit üzennétek a magyar rajongóitoknak?
Tommi: „Köszönöm, for everything” Mindig nagyon jól érezzük magunkat, jó érzés Nektek játszani , és tényleg hihetetlen kedvesek vagytok hozzánk!
Elias: Igen, köszönjük!
