Hihetetlen vagy sem, de sok thrashernek már 2 éve égeti ugyanaz a belépő a zsebét, amely az idén végre valahára megrendezésre kerülő Evile koncertre való belépésre jogosított. Mint ismeretes a thrash metal hívek között, a Huddersfield-ből származó négyesből egy fontos tag távozott nem sokkal a negyedik nagylemez megjelenését követően. A két évvel ezelőtti események után ismét koncertképessé vált Evile, s immár új szólógitárossal a deszkákon megmutathatta a Voodoo Lounge közönségének, hogy nem lehet őket olyan könnyen leírni.

Előzenekarként az észak-ír Scimitar és a helyi Psykosis hergelte fel a közönség egy részét a főzenekar előtt. Egy részét. A Belfast környékéről hozzánk érkező “Handzsár” ugyan rendelkezik pár egész tűrhető riffel, de a mostanság zajongó fiatal thrash titánok többségéhez hasonlóan nem sokat tesznek hozzá a műfajhoz. A műanyag görbekardot szorongató énekes és a velük szimpatizáló közönség kalózkodása nekem viszont már sok volt. A második vendég, Psykosis sem valószínű, hogy ki fog törni az örök előzenekar státuszból, ha ezen a (kitaposott) ösvényen haladnak tovább. 

Ol Drake kiválása miatt az utolsó Evile lemez, a 2013-as Skull sajnos nem kaphatta meg azt a figyelmet, amit anno megérdemelt volna. Ez a péntek este tehát betudható volt egy csekély két évet késett lemezbemutató koncertnek. Az új szólógitáros, Piers Donno-Fuller csatlakozásával úgy tűnik, kezd helyreállni a rend, és, ahogyan azt az új bárdista, valamint a dobos Ben Carter említette nekünk, már rajta vannak a következő anyagon. Rövid átszerelést és hangolást követően mindenki beállt a helyére az intro alatt, majd kíméletlenül belecsaptak az utolsó korong felvezetőjébe, az Underworld-be, melyet a gonosz Words of the Dead követett. A kezdés elég nyilvánvalóvá tette, hogy a régi lendületet nem törhette meg sem a tagcsere, sem az Earache kiadótól való távozás. Matt továbbra is egy fiatal James Hetfieldet leköröző lelkesedéssel és beleéléssel vezényelte le a bulit, Ben precízen hozta a tempót, Joel fülig érő szájjal, hol ujjal, hol pengetővel tépte a basszusgitár húrjait, Piers pedig alázattal, lemezminőségben tolta a másik Drake fivér által komponált szólókat. A debütáló Enter the Grave címadójával visszautaztunk 2007-be, amikor is méltán felfigyelt az angol fiatalokra a thrasher tábor. Visszatérve a két évvel ezelőtti “jelenbe”, az utolsó korong egyik legördögibb dala, a What You Become alattomos, gonosz blues alapú hangjai késztették intenzív bólogatásra a klub közönségét. A Tomb alatt mindenki nyert egy kis időt, hogy helyrerakja a nyaki gerinccsigolyáit. Matt Drake hangja már a kettes lemeznél sokat fejlődött, itt pedig a 2009-ben elhunyt basszeros, Alexander emlékére írt In Memoriam mellett a legjobb formáját hozta. Maga a dal pedig minden hangjával együtt egyszerűen zseniális. Az Outsider hegesztése után a New Truths, Old Lies sejtelmes dallamait és változatos tempóit követte a Skull címadója. Evile koncerteken nem újdonság a tömegszörfölés és a zúzda, s ez most sem volt másképp. A közönség-énekeltető Head of the Demon után már csak a Naked Sun maradt az utolsó korongról. Sajnos a kedvencemről, az Infected Nations-ről csak a címadó került be a programba, de a Five Serpent’s Teeth-ről sem került be egynél több, ami természetesen a banda mércéjével mérve slágeres Cult volt. Búcsúzóul a zenekari himnusz, Thrasher hangzott el, ami elég is volt ahhoz, hogy elszabaduljon a pokol a nézőtéren.

Azt kívánom bár hasonló minőségű DALOKAT hallanék a többi fiatal és öreg motoros bandától a régi alapok ötlettelen újrahasznosítása helyett. Nem érdekel, ha valaki ilyen vagy olyan kópiának nevezi őket, a régi nagyok jó része, ha álnéven adná ki az új lemezeit, a kutyát nem érdekelné. Ha az Evile 15-20 évvel korábban alakult volna, akkor sok nagy nevet most ők vinnének el turnéra. Ennek az alternatívának viszont a jelenben nem sok értelme lenne, ezért hát örüljünk csak annak, hogy még mindig itt vannak. Éhesek, könyörtelenek, s ami még nagyon fontos, egytől egyig két lábbal a földön állnak, ami miatt még emberileg is szerethetőek. Külön köszönet nekik, hogy az eredeti 7.50 eurós jegyárat sem vitték feljebb 2013 óta. Amennyiben még nem találkoztál a nevükkel, kezdj el ismerkedni velük!