Az Anthrax régóta ígérgetett új lemeze, az eredetileg még Dan Nelson énekessel rögzített Worship Music szeptember 12-én jelenik a Nuclear Blast gondozásában, a mellékelt borítóval. Miután Dan Nelson helyét tavaly újra átvette a csapat legsikeresebb korszakának énekese, Joey Belladonna, némiképp átgyúrták a kész anyagot, mondja a dobos Charlie Benante:

Nagyjából öt dalt hangszereltünk át, és persze Joey újra felénekelte az egész lemezt. Az a legjobb a Worship Musicban, hogy tisztára klasszikus Anthrax anyag lett, Joey pedig jobb formában van, mint bármikor korábban. Tiszta mágia… Frissebben énekel, mint valaha! Ez a fickó kész rejtély, 1986 óta egy napot sem öregedett!” (nevet)
A Worship Music lesz az első Anthrax stúdióalbum az 1990-es Persistence Of Time óta, amelyen ismét Belladonna énekel, aki szintén nagyon lelkes:
Túl sok idő eltelt a Persistence lemez óta, de a dolgok mai állásával elégedettebb már nem is lehetnék. Elcsépelt az old school kifejezés, nem is nagyon szeretem, de ez az anyag épp ilyen lett!
A Fight’em ’til You Can’t című új nótát már egy ideje le is lehet tölteni, de van egy Judas Priest című tétel is, amiről Charlie ezt mondta:
A Judas Priest még csak egy munkacím, nem biztos, hogy annál fogunk kikötni. Elég komoly Priest-hatás érződik a nótában, és pont azon a napon dolgoztunk rajta, Scott és jómagam, amikor a Priest bejelentette, hogy az utolsó nagy turnéra készülnek. Ha más is lesz a végső számcím, ez amolyan főhajtás a hatalmas Priest előtt. Néhány évvel ezelőtt elég komolyan aggódtam a metal műfaj jövője miatt, mert úgy éreztem, hogy a legtöbb bandából hiányzik az a bizonyos karcos él, és mindenki a rádiók irányába törekszik, de ma nagyon egészséges a színtér. Még a szűk fekete gatyák is divatba jöttek újra, úgyhogy jobban már nem is érezhetném magam!

Scott Ian gitáros az első gyermeke, Revel Ian Young megszületése miatt vagy tucatnyi európai Anthrax bulit kényszerül kihagyni mostanában, a helyére viszont a Sepultura gitárosa, Andreas Kisser ugrott be.
Andreas elsőként a gelsenkircheni Big Four bulin lépett fel az Anthrax-szel, még július 2-án, de pár nappal később a milanói koncerten Scott Ian is felbukkant, mondván, hogy annyira szereti Olaszországot, hogy ezt a bulit semmiképpen sem hagyhatta ki.
Azért választottuk Andreast ezekre a bulikra, mert úgy éreztük, mindenkinél jobban helyt tud állni ezen a poszton. Megvan benne a tűz, a megfelelő hozzáállás és persze megvan hozzá a zúzós jobb keze is! A Roadrunner 25. szülinapi buliján játszottam a Sepulturával, és kiderült, hogy rokonlelkek vagyunk. Minden bulit úgy nyomunk le, ő is és én is, mintha másnap börtönbe kéne vonulnunk, mintha az lenne a legeslegutolsó koncertünk...”