Május 16-án ismét össznépi mulatozásra invitált minket a Russkaja, helyszínül pedig a Budapest Park volt soron. Az elmúlt napok időjárását úgy érzem, nem kell bemutatni senkinek, nem volt hozzánk épp kegyes, sőt, elég kiábrándító volt, de a szervezőket sem ejtették a fejükre, így nem az eredeti terv szerint, de azért volt ám buli.

Az előzenekar szerepét a magyar Skafunderz töltötte volna be, de a nagyszínpadról a Party Dance Arena-ba átpakolt koncertet végül lemondták és átszervezték június 2-ára. Ezt az „early bird’-ös és a május 13-án 18 óráig váltott elővételes jegyekkel ingyen lehet majd látogatni. Megjegyzem, érdemes is, elég ügyesek a srácok.

Bevallom őszintén nem sok kedvem volt elindulni itthonról. Fáradt és nyűgös voltam, kint szakadt az eső… De hát Russkaja, turbo polka, tánci-tánci, akkor egyszer végre ezt is meg kéne lesni, ha már eddig nem sikerült őket elkapnom.  Fél kilenc után nem sokkal el is kezdték leszaggatni a fülemet az első lábdobos taktusok. Két pillanat múlva már pont nem érdekelt mi történik. Berobbantak a színpadra és nyílván ők is érezték, hogy a közönségnek hirtelen bemelegítésre van szüksége, így arcba is kaptunk rögtön egy Energia-t. Életemben egyetlen egyszer mentem bakancsban ska-s buliba –jó tudom, ez a honlap szerint turbo polka- , aminek az lett az eredménye, hogy szétment a bokám a sok táncolástól, ugrálástól. Bár az eső miatt gondolkoztam rajta, szerencsére ebből tanulva most ezt a hibát nem követtem el, mert kedv ide vagy oda, a második számnál bizony már én is táncra perdültem. Imádok ilyen bulikra járni. Süt az életöröm és a zenélés élvezete a zenészek arcáról, ami pillanatok alatt átragad a közönségre is. A Russkaja a szélrózsa több irányából érkezett zenészek alkotta csapat, az énekesük, Georgij Makazaria viszont letagadhatatlanul orosz. Imádtam az akcentusát, mind ének közben, mind a konferanszok elemeként. Tény, rájátszik, viszont még azon a határon belül, amikor inkább szórakoztató marad, nem pedig túlerőltetett és egy fergeteges színt visz a produkcióba, mindezt tetézve egy helyes kis „Gyedmaroz”-nak néz ki a piros fellépő ruhában. A fúvósoknak köszönjük, hogy léteznek. Szerintem nem vita tárgya, hogy az ilyesfajta zenének ők adják a lelkét, a húros szekció pedig lelkesen zúzott mellé egy kis keményebb hangzást is adva itt-ott a daloknak. Meg kell még említeni a hegedűs hölgyeményt is, aki amint fellépett a színpadra ismerős megjegyezte, hogy „Nah, a buli meg van mentve.”, és bizony, nem csak dekoratív, de tehetségét is megmutatta azért egy-két énekszólammal és jobbnál jobb hegedű dallamokkal. Aki ismeri a csapatot biztos hallott már egy dalukról, ahol a közönség végképp teljesen megőrül. Természetesen ezen a koncerten is ismertette Georgij a méltán híres, Russkaja-féle csapatépítő játék szabályait. Van egy középpont, aki fut a traktorok elől, ha valaki elesik, nem tapossuk el, felsegítjük, együtt futunk tovább. És akkor rá is zendítettek a Psycho Traktor című csodálatos szerzeményre, ami első pillanattól kezdve belelopta magát szívembe, mert a szentségit, egy traktorról írtak dalt, és még milyet. A kis traktorok pedig elszabadultak, félredobva mindent lényegében az egész nézőteret egy hatalmas „circle pit”-té varázsolták át. Akad a tarsolyukban pár remek feldolgozás is, most az Avicii Wake Me Up-ját rántották elő és fejelték tovább vele a hangulatot.

Este 10-kor sajnos zárult a mókatár. Pörgésben nem volt hiány, hazafelé simán járt még a lábam és dudorásztam, sőt, még az eső is megkímélt minket a koncert alatt a többnyire fedett tánctéren. Legközelebb szigorúan kötelező látnivaló lesz! Még-még-még!