A hivatalosan január 24-én polcokra kerülő Delivering The Black címet kapott új Primal Fear kiadványt részemről elég nagy várakozás övezte, mióta bemutatták a When Death Comes Knocking nevezetű első dalt az albumról. A germán heavy/power metal banda legutóbbi nagylemeze 2012-ben látott napvilágot Unbreakable címmel, ez egy amolyan „vissza az alapokhoz” heavy metal-bomba volt a rajongók arcába igen erős kivitelezéssel. Na, de lássuk is mit szállítottak nekünk Ralf Scheepers-ék idén.

Heavy és power metal fanatikusként nagy lelkesedéssel kezdtem neki a lemez hallgatásának, és szerencsére nem is kellett csalódnom. Már az első dal meghallgatása komoly PF-függőséghez vezet, a King For a Day egy erős, lendületes nyitány, amely hangulata és refrénje miatt tuti koncertbefutó.

Ahogy azt a zenekar korábban ígérte, a lemez bőven tartalmaz vérbeli heavy metal dalokat, olyan himnikus indulókat, amelyeket nehezen fog az ember megunni. Ha netán azonban epikus szerzeményre, vagy balladára fájna a rajongók foga, azt is megkapják. A tüzes, pörgős dalok közül kiemelhető a Road To Asylum, amely félig Running Wild-os félig Judas Priest-es hatásával egy felejthetetlen élmény, ám a címadó nóta is külön figyelmet érdemel. Tipikusan az a fajta ütős metal-nóta, amely annak ellenére, hogy egyszerű refrénnel operál, sehogy se akar kimenni az ember fejéből. Az album lírikus tétele a Born With a Broken Heart, amely intenzív, érzelmektől vezérelt, egyszerűen lehengerlő. Egyike a legjobb Primal Fear balladáknak. Nem lenne azonban teljes az anyag a One Night In December című epikus téma nélkül, ami több, mint kilenc perces terjedelmével valószínűleg a banda eddigi leghosszabb dala. Nem hiába az „epikus” jelző, amivel illették, ugyanis színes, összetett, átgondolt szerzemény.

A Delivering The Black tökéletesen illeszkedik a Primal Fear diszkográfiájába, hozza a kellő színvonalat, méltó a banda hírnevéhez. A gitárok Magnus Karlssonnak és Mat Sinnernek köszönhetően kifogástalanul szólnak, ha már itt tartunk az egész anyag hangzása még erőteljesebb, csiszoltabb, mint az Unbreakable-é. Egységes, kerek, színes lemezként jellemezhető a Delivering The Black, amely egy erős, fémes ökölcsapás az ember képébe, tőlem megkapja a maximális adható pontszámot. Minden heavy/power metal rajongónak kötelező alapmű, másoknak „csak” erősen ajánlott a hallgatása.