Mass – Voices In The Night (1989)

Mit is várhatunk egy olyan zenekartól, amely a '80-es évek elejétől nyomja az ipart? Sőt, igazából 1979 óta léteznek, bár akkor még Axes néven készítették el első kislemezüket. Én a '89-es Voices In The Night albumukat ismerem és teszem fel időnként a lemezjátszóra. Az album producere Michael Sweet volt, tehát a Stryper párhuzam adja magát, és ha az információim nem csalnak, a bostoni Mass tagjai is mélyen keresztény vallásúak...

Deathrow – Deception Ignored (1988)

A thrash metal a ’80-as évek végén lassan felélte újdonságának erejét, az új zenekarok már semmi változást nem hoztak, csak a jól bevált kliséket pufogtatták. Sokaknak nem jutott szelet a siker és a dicsőség tortájából, főleg a német vonalra volt ez érvényes, ahol emiatt a másodvonal sok csapata feloszlott, vagy a feloszlás küszöbére került. Erre a sorsra jutott az Assassin, az Agent Steel, a Violent Force, a Darkness, valamivel...

Dokken – Back In The Streets (1979/1989)

Kétségtelen, hogy ha a dallamos heavy metal kialakulását elemezzük, akkor nyugodtan kijelenthető, hogy a Dokken a legeurópaibb amcsi zenekar. A norvég felmenőkkel rendelkező frontember, Don Dokken a 80-as évek végén Európában szívta magába a zene illatát. 12 éves korában még gitározni tanult, de aztán az egyik sulis fellépésen nem jött el a csapat énekese, így Don kényszerből ragadta magához a mikrofont. Olyan jó hangja volt (amit persze énekleckékkel képzett...

Dark Angel – Leave Scars (1989)

A Dark Angel a ’80-as években Los Angeles legsúlyosabb thrash bandájának számított a Slayer mellett, 1986-os Darkness Descends lemezük mérföldkőnek számít a műfajban. A zenekar 1992-ig volt aktív, majd volt egy rövid újjáalakulásuk a 2000-es évek első felében, ez azonban nem bizonyult tartósnak. Ami azonban a banda pályafutását illeti, ha a rajongókat megkérdeznénk, akkor valószínűleg inkább az 1986-os Darkness Descends-et, vagy a ’89-es Leave Scars-t választanák kedvenc lemeznek a...

Destruction – Live Without Sense (1989)

A thrash metal a ’80-as évek végén lassan felélte újdonságának erejét, az új zenekarok már semmi változást nem hoztak, csak a jól bevált kliséket pufogtatták. Sokaknak nem jutott szelet a siker és a dicsőség tortájából, főleg a német vonalra volt ez érvényes, ahol emiatt a másodvonal sok csapata feloszlott, vagy a feloszlás küszöbére került. Erre a sorsra jutott az Assassin, a Deathrow, az Agent Steel, a Violent Force, a...

Candlemass – Ancient Dreams (1988)

Sikertörténetről, népszerűségről a doom bandák esetében nem beszélhetünk, kizárólag kultikus státuszról. A metal műfaj egészét figyelembe véve, a legmostohább sorsú stílusról van szó, ellenben eme műfaj rajongói a legőszintébbek, leglojálisabbak. Igazságtalanság és szégyen, hogy az olyan csapatok, mint a St. Vitus, a Trouble, a Pentagram, a Solitude Aeturnus, a Revelation vagy a Count Raven sosem kapták meg az őket megillető elismerést. Az 1984-ben, a svédországi Stockholm-ban - a '82-től működő...

Journey – Live (DVD, 2001)

A Journey minden bizonnyal egyike a valaha létezett legjobb amerikai bandáknak. A zenekar talán még többet járult hozzá a dallamos rockzene vagy AOR muzsika létrejöttéhez, mint bármelyik pályatársa, legyen szó akár a Bostonról, a Foreignerről vagy a Kansasről. Pompás dallamaik, meglepő hangszerelési ötleteik és magas szintű dalszerzői képességeik nemcsak magasan kollégáik fölé emelték őket, hanem több mint 50 millió eladott lemezt is eredményeztek. Anélkül, hogy igazán betörtek volna az...

Angra – Rebirth (2001)

Az 1991-es alakulás óta három nagylemezt és négy EP-t kiadott brazil Angra nemrég megrendítő erejű változáson esett át. A régi tagság háromötöde – a ritmusszekció (Luís Mariutti basszeros és Ricardo Confessori dobos) és az egyéni hangú énekes, André Matos – eltávozott a zenekarból. Egy ilyen fejlemény sok csapatot azonnal a padlóra küldött volna, de a két Angra gitáros (Rafael Bittencourt, Kiko Loureiro) meglepően gyorsan összeszedte magát és az új...

Bloodbath – Resurrection Through Carnage (2002)

A svéd Bloodbath története 1998-ig nyúlik vissza. A projekt eredetileg úgy jött össze, hogy Dan Swanö beszerzett egy friss stúdiócuccot otthonra és ezt valahogy kiakarta próbálni. Felhívta a Katatoniás haverjait, Anderst és Jonast, hogy mit szólnának egy klasszikus death metal hétvégéhez, és ha van kedvük hozzá, akkor cipeljék már el magukkal Mikaelt is az Opethből. Így is lett. Sörözgettek, régi demókat, kislemezeket hallgattak, mellesleg pedig megírtak és felvettek két...

Agnostic Front / Discipline ‎– Working Class Heroes (2002)

Több szempontból is különleges eset az Agnostic Front. A New York-i keresztapák ott voltak a legelső HC bandák között. Sőt, az is kijelenthető, ők a világ legrégebbi hardcore bandája, legalábbis a nagyobbak közül egész biztosan. 1982-ben (bár erről vélemény megoszlás van, többen 1980-at jelölnek meg indulásként de feltehetőleg  Roger Miret 1982-es csatlakozásától számítják a banda működését) alakult ugyanis a zenekar, így akárhogy is nézzük, a horda idestova már 20...

Friss hírek

Gore Thrower – Dalpremier – Gears Of Gore

Hosszú munkálatok után július 24-én jelenik meg a hazai funeral grind csapat, a Gore Thrower második, Vatican Deathfest névre keresztelt EP-je. A 2012-ben alakult...

Lucky Gentlemen – Új dal a Jurásek-testvérektől : How Long

A Csolnokról származó Jurásek tesókról legutóbb egy hónapja írtunk. Akkor az egykori Stainless Steel zenekar Wigant című első nagylemezének 20. évfordulója volt az apropó,...

Lazarvs – Szeptemberben várható az új nagylemez

Több ezer ember előtt, tizedik születésnapi koncertjük végén jelentették be a zenekar tagjai, hogy ez volt az Apey & the Pea utolsó fellépése. A...

Nyári koncertfilm válogatás a Pólus Moziban

A rockzene történetének kiemelkedő zenekarait láthatják viszont a nézők a budapesti Pólus Mozi nyári vetítéssorozatán. Olyan ikonikus zenekarok koncertfilmjei kerülnek műsorra egy-egy estére a...

Blues Pills – Klippremier – Kiss My Past Goodbye

Az elmúlt években jelentős retro hullám indult útjára a zenei életben, több kiváló csapat is a hetvenes évek blues- pszichedelikus rock világát idézi meg...