Dark Angel – Leave Scars (1989)

A Dark Angel a ’80-as években Los Angeles legsúlyosabb thrash bandájának számított a Slayer mellett, 1986-os Darkness Descends lemezük mérföldkőnek számít a műfajban. A zenekar 1992-ig volt aktív, majd volt egy rövid újjáalakulásuk a 2000-es évek első felében, ez azonban nem bizonyult tartósnak. Ami azonban a banda pályafutását illeti, ha a rajongókat megkérdeznénk, akkor valószínűleg inkább az 1986-os Darkness Descends-et, vagy a ’89-es Leave Scars-t választanák kedvenc lemeznek a...

Destruction – Live Without Sense (1989)

A thrash metal a ’80-as évek végén lassan felélte újdonságának erejét, az új zenekarok már semmi változást nem hoztak, csak a jól bevált kliséket pufogtatták. Sokaknak nem jutott szelet a siker és a dicsőség tortájából, főleg a német vonalra volt ez érvényes, ahol emiatt a másodvonal sok csapata feloszlott, vagy a feloszlás küszöbére került. Erre a sorsra jutott az Assassin, a Deathrow, az Agent Steel, a Violent Force, a...

Candlemass – Ancient Dreams (1988)

Sikertörténetről, népszerűségről a doom bandák esetében nem beszélhetünk, kizárólag kultikus státuszról. A metal műfaj egészét figyelembe véve, a legmostohább sorsú stílusról van szó, ellenben eme műfaj rajongói a legőszintébbek, leglojálisabbak. Igazságtalanság és szégyen, hogy az olyan csapatok, mint a St. Vitus, a Trouble, a Pentagram, a Solitude Aeturnus, a Revelation vagy a Count Raven sosem kapták meg az őket megillető elismerést. Az 1984-ben, a svédországi Stockholm-ban - a '82-től működő...

Journey – Live (DVD, 2001)

A Journey minden bizonnyal egyike a valaha létezett legjobb amerikai bandáknak. A zenekar talán még többet járult hozzá a dallamos rockzene vagy AOR muzsika létrejöttéhez, mint bármelyik pályatársa, legyen szó akár a Bostonról, a Foreignerről vagy a Kansasről. Pompás dallamaik, meglepő hangszerelési ötleteik és magas szintű dalszerzői képességeik nemcsak magasan kollégáik fölé emelték őket, hanem több mint 50 millió eladott lemezt is eredményeztek. Anélkül, hogy igazán betörtek volna az...

Angra – Rebirth (2001)

Az 1991-es alakulás óta három nagylemezt és négy EP-t kiadott brazil Angra nemrég megrendítő erejű változáson esett át. A régi tagság háromötöde – a ritmusszekció (Luís Mariutti basszeros és Ricardo Confessori dobos) és az egyéni hangú énekes, André Matos – eltávozott a zenekarból. Egy ilyen fejlemény sok csapatot azonnal a padlóra küldött volna, de a két Angra gitáros (Rafael Bittencourt, Kiko Loureiro) meglepően gyorsan összeszedte magát és az új...

Bloodbath – Resurrection Through Carnage (2002)

A svéd Bloodbath története 1998-ig nyúlik vissza. A projekt eredetileg úgy jött össze, hogy Dan Swanö beszerzett egy friss stúdiócuccot otthonra és ezt valahogy kiakarta próbálni. Felhívta a Katatoniás haverjait, Anderst és Jonast, hogy mit szólnának egy klasszikus death metal hétvégéhez, és ha van kedvük hozzá, akkor cipeljék már el magukkal Mikaelt is az Opethből. Így is lett. Sörözgettek, régi demókat, kislemezeket hallgattak, mellesleg pedig megírtak és felvettek két...

Agnostic Front / Discipline ‎– Working Class Heroes (2002)

Több szempontból is különleges eset az Agnostic Front. A New York-i keresztapák ott voltak a legelső HC bandák között. Sőt, az is kijelenthető, ők a világ legrégebbi hardcore bandája, legalábbis a nagyobbak közül egész biztosan. 1982-ben (bár erről vélemény megoszlás van, többen 1980-at jelölnek meg indulásként de feltehetőleg  Roger Miret 1982-es csatlakozásától számítják a banda működését) alakult ugyanis a zenekar, így akárhogy is nézzük, a horda idestova már 20...

Accept – Metal Blast From The Past (DVD/CD) (2002)

Az 1968-ban, a németországi Solingen-ben még Band X néven indult, majd 1976-tól Accept-re keresztelt banda a ’80-as évek közepén egyértelműen Európa vezető metal zenekarának számított. Meggyőződésem, ha zenei nézeteltérésekre hivatkozva 1987-ben nem hagyja ott őket Udo Dirkschneider énekes (hogy U.D.O. néven saját bandát hozzon össze), akkor talán ma is közösen gyártanának újabb és újabb albumokat. Udo kilépése után azonban az Accept már nem talált magára. Az amerikai származású David...

W.A.S.P. – The Sting (2000)

A kritikusoknak nem szokásuk a koncertlemezeket klasszikus státuszba helyezni, mondván, az ilyen albumok nem többek egy egyszerű „best of” lemeznél, melyre a banda kiválogatja a legjobb dalait, majd a felvételre a technikai személyzet rákever némi közönségzajt. Pedig aztán a Deep Purple 1973-as Made In Japan,  a Scorpions ’85-ös World Wide Live vagy akár a Maiden szintén abból az évből származó Live After Death korongja is megérne egy-egy írást. Ráadásul...

Ablaze My Sorrow – Anger, Hate And Fury (2002)

A Falkenbergből származó Ablaze My Sorrow 1993 nyarán alakult, alapító tagjai Magnus Carlsson (gitár) és Martin Quist (gitár/ének) voltak, akikhez néhány héttel később csatlakozott Anders Brorsson (basszusgitár) és Fredrik Wenzel (dob), és már készen is volt a zenekar. Természetesen ők is végigjárták a ranglétrát, de melodikus death metaljuk mit sem változott. Nem úgy a banda tagsága, az első demószalag (For Bereavement We Cried, 1994) után Fredrik Wenzel dobos lelépett,...

Friss hírek

Vége az első felvonásnak – Folytatódik a Road jubileum

Hazai pályán, Gyöngyösön zárta jubileumi koncert sorozatának első részét a Road. A minden várakozást felülmúló 12 várost érintő ’Akusztik & Metal’ névre keresztelt turné...

Gaahls Wyrd – Klippremier – Carving The Voices

A Season of Mist égisze alatt, GastiR – Ghosts Invited címmel május 31-én fog megjelenni a norvég black metal színtér egyik meghatározó alakjának is...

The Twilight Sad és IC3PEAK a Fekete Zajon

Robert Smith kedvenc zenekara, a Twilight Sad, és az orosz polgári engedetlenség egyik jól ismert csapata, az IC3PEAK is headlinerként játszik idén augusztusban a...

Rival Sons – Klippremier – Too Bad

Feral Roots címmel január 25-én jelent meg a blues/hard rocker Rival Sons hatodik albuma, a 2016-os Hollow Bones lemez folytatása. A dél-kalifornia csapat egyre...

Karthago – Törzsasztal: műhelytitkok és emlékidézés Takáts Tamással

A Karthago telt házas koncertje után néhány nappal talán még érdekesebb, miként vélekedik a zenekar múltjáról, sikeréről, saját zenészi pályájáról az idén 40 éves...