Guardians címmel jelent meg a Fearless Records gondozásában április 3.-án az August Burns Red kilencedik nagylemeze. A pennsylvania-i zenekar a lemezbemutató turné keretében – remélhetőleg – Budapestre is eljut majd a Motionless In White és a Bury Tomorrow társaságában. Mivel az eredetileg meghirdetett június 16-i koncertre hat hét alatt az összes jegy elfogyott, ezért június 15-én egy második koncert is tervben van. Humel a Guardians megjelenésével és a budapesti koncertekkel kapcsolatban tette fel kérdéseit a zenekar dobosának, Matt Greiner-nek.

Hogy vagytok? Hogy viselitek a bezártságot?

Matt: Jól vagyunk. Hogy őszinte legyek, számomra semmi változás nincs a korábban otthon töltött hétköznapokhoz képest. Talán most tudatosult csak bennem, hogy mennyire elzártan élem az életem. Sokat dobolok, sokat oktatok, figyelek a családomra… Nyilván érzékenyen érintett minket karantén bejelentése, mivel a lemezbemutató turnét félbe kellett szakítanunk, de ezt leszámítva szerencsésnek mondhatjuk magunkat.

Gondolkodtatok esetleg a kiadás elhalasztásán?

Matt: Igen, ez a lehetőség is szóba került, viszont arra jutottunk, hogy sokkal kockázatosabb lenne elhalasztani a megjelenést, mint tartani a már kitűzött időpontot. Az embereknek most mindennél jobban szüksége van egy ilyen pozitív üzeneteket tartalmazó anyagra! Hogy ki tudj állni azokért, akik nem tudnak magukról gondoskodni, hogy segíthesd a gyengébbeket! Már a lemezt felvezető kislemez, a Defender is ezt az üzenetet közvetítette. Remélem, hogy a dalszövegeink sokakat átsegítenek majd a mostani nehéz időszakon.

Sikerült egy kimondottan változatos lemezt kiadnotok, a Guardians nem egy tipikus metalcore anyag.

Matt: Igen, én is így érzem, viszont szeretném azt gondolni, hogy ezek az elemek valamilyen formában a korábbi lemezeinken is ott voltak már. Változatosság nélkül hamar ráunnánk a saját zenénkre is! Csak olyan számokat vagyunk hajlandók kiadni a kezünkből, amiket mi is izgalmasnak és szórakoztatónak gondolunk. Ebből a szempontból magasra tesszük a lécet, tehát ha valamivel elégedettek vagyunk, akkor azzal nagy valószínűséggel a közönségünknek sem lesz már problémája. Ha valóban tetszik nekik is az anyag, mindenki nyer. Ha a visszajelzések kritikusak, még mindig elmondhatjuk, hogy a maximumot hoztuk ki magunkból. Továbbra is tükörbe tudunk majd nézni a kritika ellenére is. Ez a lemez talán abból a szempontól különleges, hogy soha korábban nem volt ekkora munkamegosztás és egység a csapaton belül. Eddig soha nem éreztem azt a fajta kémiát, ami az elmúlt hónapokat jellemezte.

Mi hozott össze ennyire benneteket? Köthető ez valami konkrét eseményhez?

Matt: Már nagyon hosszú ideje ismerjük egymást, volt több olyan időszak is a zenekar életében, amikor feszültség volt köztünk. A negatív érzések a zeneszerzést is befolyásolták. Mostanra jutottunk el oda, hogy teljesen feloldódott a feszültség. Élvezzük egymás társaságát, emberileg ismét közel vagyunk egymáshoz. Már nem ugrunk egymás torkának, ha egy ötlettel kapcsolatban kritika merül fel. Éppen ellenkezőleg, képesek vagyunk a kritikából tanulni. Ha Justin egy jobb megoldással áll elő egy adott dobrészt illetően, akkor az ő ötlete kerül fel a lemezre. Mindenki szabadon hozhat ötleteket bármilyen más hangszerhez, ha az javít a végeredményen.

Jake neve egyáltalán nem került említésre szövegíróként. Valóban nincs dalszöveg a Guardians-en az énekestől?

Matt: Tényleg így történt. Brent és én írtuk a Guardians dalszövegeit. Jake egy zseniális énekes, képes volt minden sort olyan érzelmekkel felénekelni, mintha a sajátjai lettek volna.

Hogyan tudott Jake azonosulni a szövegeitekkel? Átbeszéltétek őket a felvételek előtt? Volt olyan dalszöveg, amire nemet mondott?

Matt: Mindenki előállhatott ötletekkel, ezeket a zeneszerzés során összegyűjtöttük egy megosztott mappába. Átolvastuk őket, és megbeszéltük mik a legőszintébb, legjobban megfogalmazott szövegek, amelyekkel mindenki ugyanúgy tudott azonosulni. Ha elkészültünk egy adott szám felvételével, Jake átnézte a szövegeket, és a zene hangulata alapján kiválasztotta, melyik dalszöveg passzol hozzá leginkább. Egy kimondottan morcos hangulatú számhoz biztosan valami sötét és komor szöveg illik, hogy egy példát említsek.

Általában a neten keresztül dolgoztok, vagy szoktatok még turnézás közben is dolgozni az új dalokon?

Matt: Ma már inkább külön-külön dolgozzuk ki a saját ötleteinket, és a neten keresztül osztjuk meg őket. Régebben sokkal többet dolgoztunk együtt. Ma már a stúdióban hallják a többiek először a dobtémáimat, felvétel közben finomítunk rajtuk. Valahogy sokkal hatékonyabban megy a munka egyedül. JB átküldi nekem a gitártémáit, én pedig kidolgozom a dobtémákat. Mind a két módszernek vannak előnyei és hátrányai.

A hangzásra mindig nagy hangsúlyt fektettek, már a felvétel előtt tudjátok, mit akartok majd a lemezen hallani, vagy ez is alakul a stúdióban?

Matt: Ismét Carson Slovak-kal és Grant McFarland-del dolgoztunk, nem szeretnénk a bevált recepten változtatni. A stúdió közel van a lakásomhoz, ez is rengeteget számít, minden este haza tudtam vezetni a felvételek után. Carson és Grant már nagyon jól ismernek minket, tudják, mit szeretnénk hallani: kristálytiszta, feszes, és súlyos hangzás a cél, ahol az összes hangszer jól kivehető. Mivel Carson és Grant elvárásai hihetetlenül magasak, ezért maximálisan megbízunk bennük. A mi dolgunk annyi, hogy a lehető legjobban feljátsszuk az anyagot.

A Defender-t egy animációs videóval adtátok ki, honnan származik a videóhoz az alapötlet?

Matt: A Defender szövegét én írtam. Tavaly volt egy elég húzós időszak az életemben. Átbeszéltem az adott problémát édesapámmal, aki elég jól felhúzta magát a történteken. Egy olyan oldalát mutatta meg a beszélgetés közben, amit eddig soha. Ha valaki szeret, akkor ezt általában szavakkal, vagy különböző gesztusokkal érzékelteti, mint egy ölelés, vagy amikor azt mondod a másiknak, szeretlek. Ebben az esetben, mint arról a dalszövegben is szó van, a szeretetét düh formájában mutatta ki. Teljes mértékben kiállt értem. Ez a képregénybe illő motívum látható a videóban, innen jött az animációs ötlet.

Jól érzem, ez valami különleges beszélgetés volt köztetek?

Matt: Számomra mindenképpen az volt. Eredetileg nem akartam szöveget írni erre a lemezre… Nem akartam ismét végigmenni magamban ezen a problémás időszakon. Dustin kezdett el bíztatni, azt mondta, hogy a lemeznek nagy szüksége lenne pozitív és iránymutató üzenetekre. Átgondoltam a dolgot, és úgy döntöttem, belevágok. És nagyon büszke vagyok ezekre a dalszövegekre! Nem csak szavak egymás után a papíron, hanem tartalmas és mélyreható gondolatok. Nagyon remélem, hogy mások erőt tudnak majd belőlük meríteni. Ha valakit igazán szeretsz, akkor kiállsz érte, és még az ütéseket is bevállalod helyette! Talán soha nem volt ennyire aktuális ez az üzenet!

A lemez borítójához felhasznált kép honnan származik?

Matt: Már nagyon korán megvolt az alapötlet. Olyasmit kerestünk, ami jól kifejezi a falkaszellemet, hogy milyen érzés a falkát védelmezni. Ezzel kapcsolatban készítettem négy-öt különböző rajzot. Az első egy leégett erdőt ábrázolt, a sötétséget egyetlen frissen ültetett fa törte csak meg a kép közepén. Egy ösvény vezetett a kép szélére, ahol egy öregember gyalogolt hazafelé, ásóval a kezében. Azt akartam ezzel kifejezni, hogy egy közösség mindig erősödik azoktól az öregektől, akik olyan fákat ültetnek, amelyeknek majd nem élvezhetik az árnyékát. Azt az önzetlenséget akartam kiemelni, amikor egy cselekedetednek nem éred már meg a hasznát. A többi ötlet is hasonló gondolatok alapján jött, de valahogy egyiket sem éreztük tökéletesnek. Aztán amikor legutóbb Európában turnéztunk, ráakadtunk a borítón látható képre. Egy farkast ábrázol, ahogy a távolba nézve védi a falkát a közelgő veszélytől.

Eddig kétszer jelöltek benneteket Grammy-díjra. Rock és metal körökben nagyon megoszlanak a vélemények a Grammy értékéről, számotokra mit jelentene végre megnyerni?

Matt: Korábban nem éreztük különösen fontosnak… Nagyszerű dolog, amikor elismerik a munkánkat, de ennél semmi többet nem jelentett. Most viszont más a helyzet, mivel a Defender ennyire fontos dal számomra… Ha idén jelölnének ezért a dalért, és meg is nyernénk a díjat, akár boldogan vissza is vonulhatnék a birtokomon! Ha ez tényleg megtörténik, szavamon foghatsz!

Van már valami tervetek a turné folytatására?

Matt: Vannak különböző javaslatok, viszont egyelőre semmi sem biztos… Aki azt állítja, hogy tudja, mikor lehet majd újra koncertezni, az szimplán a száját jártatja. Senki nem tudja, mikor kezdhetünk el ismét utazni. Csak annyit mondhatok, hogy lesz turné.

Budapesten remélhetőleg június 15-én és 16-án is felléptek majd a Dürer Kertben. Nem lett volna lehetséges átrakni az eredetileg tervezett fellépést egy nagyobb helyre?

Matt: Hogy őszinte legyek nem tudom, miért alakult így. Ha megoldható, akkor inkább a helyszínt változtatnánk meg és egy nagyobb helyen játszanánk egyszer, így lehetőségünk lenne több fellépést belesűríteni az adott turnéba. Tehát csak arra tudok gondolni, hogy miután az összes jegy elfogyott, nem volt más lehetőség, mint egy második koncertet leszervezni ugyanoda. Reméljük, hogy hamarosan találkozunk!

A június 15-i koncert Facebook oldala
A New Beat és a Dürer Kert bemutatja:

AUGUST BURNS RED (US)
Bury Tomorrow (UK)

Dürer Kert
2020. június 15.

Jegyár
7.500 Ft

Tixa

AUGUST BURNS RED (US)
Motionless In White (US)
Bury Tomorrow (UK)

Dürer Kert
2020. június 16.  TELTHÁZ!