Nyomtatás

3. Tribute fesztivál PECSA 2010.01.16 Beszámoló

Írta: gjoe on .

nvtelen-1
Idén harmadik alkalommal rendezték meg a Petőfi Csarnokban a Tribute fesztivált, amely keretein belül a nagy rock és metal zenekarok hazai képviselői álltak a színpadra, és tolták az arcunkba az anyazenekarok legjobb nótáit, saját előadásban. Ezúttal, igencsak mostoha körülményekkel kellett megbirkózniuk a szervezőknek, mintha minden összeesküdött volna ellenük. Az egész heti, rendkívül bosszantó BKV sztrájk, biztos vagyok benne, hogy több száz embernek vette el a kedvét a kimozdulástól, így a BKV szakszervezetek „rajongótábora" több száz rockerrel bővült azonnal.  A buli előtti éjszaka pedig, az eddigi adatok alapján szinte biztosra vehető, hogy gyújtogatás történt a PECSA egyik épületében. Szerencsére gyorsan eloltották a tüzet, így kurdarcba fulladt a jó szándékú ismeretlenek próbálkozása, és nem sikerült megakadályozni a másnapi rendezvényt. Az sem mondható szerencsésnek, hogy a Fesztivál egyik legnépszerűbb, és legnagyobb közönséggel rendelkező zenekara, a Hollywood Rose, sajnos nem tudott részt venni az eseményen.
Minden baljós előjel ellenére, a buli nem maradt el, és aki vette a fáradságot, hogy kilátogasson, ezen a fagyos, szmoggal átitatott, szürke budapesti szombat délután a Petőfi Csarnokba, az kellemes élményekkel gazdagodott, és jól szórakozott a koncertek alatt.

img_0018

Három színpad, több mint 20 Tribute zenekar, és mintegy 1500 vendég, a nap összefoglalója címszavakban. Minden fesztiválon két csapatra jut hálátlan feladat a fellépő zenekarok közül. Az elsőre, és az utolsóra. Aki elsőként kezd, meg kell küzdeni az általában még hézagos nézőtérrel, a még rozsdás közönséggel, akik félig átfagyva megérkeztek éppen, és még vacillálnak, hogy a küzdőtér, vagy a söntés felé vegyék az irányt. A kezdés ezúttal a Motorhand legénységére hárult a nagyszínpadon, akik nagy elánnal vetették magukat a feladat megoldásába, és a számukra rendelkezésre álló egy óra alatt igyekeztek minél több Motorhead muzsikát elővezetni, a szépen gyarapodó közönség örömére .
img_0012
A Motorhand legénységének, nem csak a foghíjas nézőtérrel kellett megbirkóznia, hanem az előre dicsért technikusok bal lábbal való felkelésének eredményéből származó, kissé soványka hangzással is. Nem szóltak elég dögösen a hangszerek, és az első néhány nóta alatt Tommy hangja is elég haloványan áradt a hangládákból. A buli közepére sikerült némi fölényt kiharcolni a potméterekkel vívott, meglehetősen kilátástalannak tűnő harcban, és egyre inkább kezdett Motorhead hangulat támadni a teremben. Kató Csabiék kitettek magukért, igazán lelkesen, és korrekten adták elő a Motorhead nótákat, egy pillanatra sem vonhatta senki kétségbe a jelenlétük jogosságát. Szükség van a Tribute csapatok között a Motorhead koncertre is, és ezt a feladatot kiválóan megoldotta a Motorhand.

img_0026

Miközben a Motorhand a nagyszínpadot igyekezett felszántani, a Rock-Metal színpadon a Last zenekar kezdte a nagyérdeműt csápolásra bíztatni a Rage Against The Machine nótáival, a PECSA Café színpadon, pedig a Rockozon.com közönsége által már ismert Habos Oldal igyekezett a Pink dalokkal némileg feloldani a nem miattuk fagyos légkört. Néhány hősugárzó hivatott több-kevesebb sikerrel befűteni, a Café színpadnak helyet adó koncertsátrat.

img_0038

A Motorhead dalokat, kicsit nyugisabb, de klasszikus rock nóták követték a nagyszínpadon, ahol a Cry Free vette birtokba a világot jelentő deszkákat, és hozták el nekünk egy órára a legendás Deep Purple koncertjeinek hangulatát. Atkáék hozták a kötelezőt, vagyis kiváló koncertet adtak, és ismét megmutatták, hogy nem véletlenül tartják őket a világ legjobb Deep Purple tribute bandájának. A hangzás náluk is lehetett volna kissé dögösebb, de ha bal lábbal kel egy technikus, akkor az egész napi munkája általában összegezhető egy-egy nem túl hízelgő, a legtöbb helyen cenzúrázott szóval. A Cry Free ettől függetlenül, kiválóan tolta a Deep Purple klasszikusokat, és Atka hangjától néha még a PECSA tartógerendái is megremegtek, olyan magasságokba emelte azt. Áthatolt, fán, fémen, vasbetonon egyaránt.  Az elvonási tünetektől szenvedő Deep Purple rajongóknak különösen ajánlott a Cry Free koncertek látogatása, mert ha becsukja az ember a szemét, és átadja magát a zenének, tökéletesen kárpótolja a Purple koncertek hiányát.
img_0040

Időközben a kis színpadokon előbb a Nevermore dalai érkeztek az Evermore előadásában, majd a Black Label Society nótái járták át a falakat, a Rocközön hallgatók által már látott, és ismert pécsi Brewtal tolmácsolásában. A Brewtal frontemberével, Akelával, a pécsi hupákolások szakértőjével néhány percre össze is futottunk a buli után, aki elmondta, hogy ugyan sikeresen eltévedtek, és az utolsó pillanatban estek be, összességében jól érezték magukat, és elégedettek voltak mindennel. Eközben a Café színpadon felcsendültek a Roxette dalok a Joyride által, majd pedig a ZZ Top következett a CC Top prezentálásában.

img_0066img_0069

A nagyszínpadot közben elfoglalta a Holiday Crüe, akik, ha jók az infóim, saját hangtechnikust hoztak. Mindenesetre, ha a fülünknek hiszünk, akkor így kellett hogy legyen, ugyanis kifejezetten jól szólaltak meg a Mötley nóták Pocky-ék előadásában. Látványos és hangulatos bulit toltak le a srácok, és elég magasra tették a mércét az őket követő zenekarok számára. Annál nagyobb dicséret nem érhet egy Mötley Tribute zenekart, hogy több vendég szerint is ők voltak a legjobbak, pedig ők nem is ismerik a Mötley Crüet. :) Ezen az estén valóban kitett magáért a Holiday Crüe, és az este egyik legjobb buliját adták elő.

img_0072

Miközben a tömeg a sörös pultok készletét igyekezett minél alaposabb tesztelésnek alávetni, a nagyszínpadon Steve Harrisék magyar helytartója, az Iron Maidnem készülődött a fellépésre. A gitárok szavára aztán jelentősen alább hagyott a közönség szomjúsága, és visszaszivárogtak a színpad elé. A koncertbe nem lehet, és nem is akarok belekötni, hiszen az Iron Maidnem másfél évtizede tolja Maiden dalokat kiváló minőségben, és építik a rajongótáborukat töretlenül.
img_0076

Több száz koncertet és sok ezer kilométert tudnak maguk mögött a srácok, és ma is hiba nélkül idézték meg a heavy metal atyjait, csupán csak a megszólalás terén véltem felfedezni némi hiányosságot, ami valószínűleg a hangtechnikus számlájára írandó. Jól szóltak, ezzel nem is volt gond, de aki hallotta már az eredetit, vagy az Iron Maidnemet néhányszor, az elvárja, hogy a hangzás megidézze Harriséket. Ezúttal ez nem jött össze. Jól szólt, és a koncerttel sem volt gond, profin letolták a srácok, ahogy kell, de a közönség irányába nem teljesen úgy szóltak azok a hangszerek, mint amit megszoktunk. Jó volt, de remélem, jövőre még jobb lesz.

Aki a kisebb színpadok által felidézett klubhangulatú bulikra vágyott inkább, azoknak sem volt okuk a panaszra, hiszen a Café színpadán előbb a Bryan Adams dalokat prezentáló Room Service adott egy kiváló koncertet, majd pedig a Good Time Boys következett az RHCP dalokkal. A Metal színpadon eközben az egyik rockozon.com bulin már fellépett Vortex igyekezett a Megadeth muzsikáját megidézni, majd pedig a Keepers of Jericho következett a Helloweennel.

img_0106

Az Iron Maidnem után egy hasonló népszerűséggel rendelkező csapat érkezett, az AB/CD személyében, akik a Maidnemmel együtt biztos garanciát jelentenek egy jó hangulatú, színvonalas koncertre. Ezúttal sem történt ez másképp és az AB/CD a tőlük megszokott elánnal pumpálta a legjobb AC/DC nótákat a közönség vénáiba, és valódi fesztivál hangulatot hoztak a PECSA nagyszínpadára. Természetesen Erik vetkőző száma ezúttal sem maradt el, és a végén annyira beleélte magát, hogy majdnem gatya nélkül vonult el a közönség elől. Szerencsére aztán megtalálta a gitárját, és jó szokása szerint felégette a húrokat a hangszerén, és ezzel teljessé tette a produkciót, ami teljesen megérdemelte a szokásos dicséreteket a közönségtől.
img_0096

Az AB/CD gitárnyúzása közben a Café színpadon véget ért a program a Queen dalokat előadó Queen Unplagged Project bulijával. A Rock színpadon még javában dörgött metal, és sírt a gitár, hiszen előbb  a Falka érkezett Akela dalokkal, majd a Szeksz Pisztolz foglalta el a helyüket természetesen a Sex Pistols legjobb nótáival, és végül a Children of Bodom magyar megfelelője, a Bastards of Bodom zárta a műsort.

img_0270img_0257

Természetesen a nagyszínpadon még javában zúztak a zenekarok, és az AB/CD után a thrash műfaj atyjai és a világ egyik legnépszerűbb metal zenekara a Metallica következett a felidézett anyazenekarok sorában. A Magnetica bulija alatt nagyjából magára talált a technikus, és egészen élvezhető hangzást sikerült összehoznia, annak ellenére, hogy az ének mikrofon az egész buli alatt kissé halk volt. Nem értem, hogy ez nem tűnik fel valakinek, akinek elvileg ez a munkája. Az nem kifogás, hogy nem ismeri a zenekarokat, ha nekik hangosít, akkor legalább hallgasson bele a zenéjükbe. Mivel csak kicsit volt halkabb az ének, és valószínűleg rajtam kívül maximum pár embernek tűnt fel a dolog, ez nem vont le semmit a koncert sikeréből. Jó formában voltak a srácok, és mindenki hozta, amit kell. Dr.White a szokásos elánnal tépte a basszusgitár húrjait, de Marci, és különösen Egér is kitett magáért és hozták a szokásos, elvárható minőséget. Az elmúlt egy évben sokat koncertezett a zenekar, fellépett rengeteg bulin és fesztiválon, ami nagyon jót tett nekik, hiszen teljesen összeszokott már a gárda, és jó az összhang a zenészek között. Tobola Csabi is élvezte a bulit, és a szokásos módon hozzátette a magáét a hangulat növelése érdekében. Jó volt látni, hogy lelkesen üti a bőröket, ez mindig jót tesz a produkciónak. Hartmann Zoli a tavalyi Tribute fesztiválos fellépéssel ellentétben most nem volt megfázva, így a torka is jól bírta a másfél órás koncertet. Nem volt egyszerű dolga, hiszen olyat kellett üvöltenie a mikrofonba, ha azt akarta hogy hang is jöjjön ki belőle, amitől egy átlag embernek kiszakadtak volna a dobhártyái nagy valószínűséggel.
img_0239
img_0264Tobola Csaba egyik ifjú tanítványa is besegített az Enter Sandman-be, majd Zoli a nyakába vette a megilletődött kissrácot, és úgy énekelte végig a dalt.  A Magnetica is átvitte a magasra állított lécet, de tanulság a zenekarok számára, hogy ha tudnak, hozzanak saját hangosítót magukkal. Sokat hozzá tud tenni egy koncerthez, ha úgy szól, ahogy a zenekar szeretné. A szokásos záró Seek and Destroy-jal elköszönt a Magnetica, és átadta a színpadot a Whitesnake Tribute Bandnak, akiknek szintén meglehetősen mostoha feladat jutott, hiszen ők zárták az egész bulit, és eddigre a közönség jelentős része már a távozás mezejére lépett, vagy hangosan hortyogott egy söráztatta  padot magára húzva, valamelyik folyosó egyik csendesebb szegletében.

img_0285img_0311

A Whitesnake Tribute is azok közé a bandák közé tartozik, akiket már volt szerencséje a rockozon.com közönségének megtekinteni az egyik bulinkon, így mindenki tudja, hogy tökéletesen helytállóak az őket ért pozitív kritikák. Csupa kiváló zenész, és profi előadás, ami a Whitesnake Tribute Band koncertjeit jellemzi, és ezúttal sem volt ez másképp. Lőrincz Karcsi kiváló torok, tökéletesen ad elő bármilyen nótát, és azt hiszem, Alapi mester gitárjátékát sem szükséges különösebben dicsérni. A Whitesnake Tribute a tőlük megszokott kiváló koncerttel jutalmazta meg a késői időpontot kiváró közönséget.

A rengeteg negatív előjel, és az országot jellemző üres pénztárcák ellenére sokan kilátogattak 2010-ben is a Petőfi Csarnokba, hogy megtiszteljék a tribute zenekarokat a jelenlétükkel, és részesei lehessenek az idén harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Tribute Fesztiválnak.

Köszönet illeti a szervezőket, akik a sok probléma és gond ellenére sikeresen lebonyolították a bulit, a zenekarokat, akik az est sikeréhez hozzátették a tudásuk legjavát, és a közönséget, akik idén is ott voltak szép számmal, és ezzel garantálták a rendezvény sikerét! Jövőre ugyanitt, BKV sztrájk nélkül.

További friss hírek!

Eyehategod - Dalpremier - Robitussin And…

Eyehategod - Dalpremier - Robitussin And Rejection

A New Orleans-i sludge legenda Eyehategod fennállása óta idén júliusban játszott elsőként hazánkban. Augusztus végén azonban az egész zenevilágot megrázta a csapat...

2014-04-22 Vegyes

Yellow Spots - Rockrémálom Budakalászon

Yellow Spots - Rockrémálom Budakalászon

Újabb nagy kanyarral folytatja útját a budakalászi Rockház áprilisban. Ebben a hónapban ugyanis egy legendásan groteszk bigband, a Yellow Spots...

2014-04-22 Koncertek, bulik

Glitter Wizard - Elmarad az amcsi banda …

Glitter Wizard - Elmarad az amcsi banda ma esti koncertje

Most kaptuk a sajnálatos hírt, mi szerint ma mégsem lép fel hazánkban a San Francisco-ból származó pszichedelikus, progos ős-rock'n'rollt játszó...

2014-04-22 Koncertek, bulik

Jazzékiel - Friss klip, új kislemez

Jazzékiel - Friss klip, új kislemez

A Jazzékiel a budapesti klubélet egyik fontos zenekaraként, valamikor 2011 táján hagyott fel az aktív koncertezéssel. Az elmúlt három év...

2014-04-22 Vegyes

Cadaveres - Szombaton az Underground Her…

Cadaveres - Szombaton az Underground Heroes fesztiválon játszanak

Tavaly szeptember elején a Cadaveres zenekar bevonult a törökbálinti SuperSize Recording stúdióba, hogy Varga Zotyó vezényletével rögzítsék a banda negyedik nagylemezét...

2014-04-22 Vegyes

Ann my Guard - Ma jelent meg a lemez, ha…

Ann my Guard - Ma jelent meg a lemez, hallgasd végig

A norvég Smash Fabric Records kiadóval (ők dobták piacra az Angertea lemezt is) rendelkező, 6 éves Ann my Guard zenekar ma jelentette...

2014-04-21 Vegyes

KépsoRock - A gonosz ébredése (2006)

KépsoRock - A gonosz ébredése (2006)

Nem tudom Ti, hogy vagytok vele, ha egy általam eddig ismeretlen zenekarról megtudom, hogy két számomra szerethető zenei irányzatot próbál...

2014-04-21 Filmrovat

The Trousers - Ingyenes koncert a Rohamb…

The Trousers - Ingyenes koncert a Rohamban

Április 25-én ingyenes koncerted ad a budapesti Roham Bárban (Dohány utca 22.) a garázs/retro/hard rock hazai kiválósága, a The Trousers...

2014-04-21 Koncertek, bulik

Rockpanoráma - Vendégünk az AWS és az An…

Rockpanoráma - Vendégünk az AWS és az Anxius

Égésföld címmel április 7-én jelent meg a 2006-ban Budakeszin alakult alternatív/modern metalos AWS második nagylemeze. A banda eddig egy nagylemezt (Fata Morgana, 2011)...

2014-04-21 Stúdió hírek