A második világháború után egy új nemzedék nőtt fel Amerikában. Apáikkal ellentétben ők már a zöldövezeti, biztonságos háttérrel rendelkező családokban nőttek fel. E fiatalok a moziba mentek szórakozni, ott alkottak közösséget. A hatvanas évek elejére e srácok kinőttek a gyermekkorból, önálló életet akartak élni. Lázadtak szüleik életformája ellen, e korosztály már saját autóval rendelkezett, szabadon randevúzott, és vevő volt minden újfajta szórakozásra, amit számukra kínáltak fel.

Az ötvenes évek közepén két vállalkozó szellemű üzletember – James H. Nicholson és Samuel Z.Arkoff – megalapította az American-Releasing Corporationt azzal a szándékkal, hogy kihasználják az egyre növekvő keresletet, amit a kommersz filmek forgalmazása ígér, elsősorban tizenévesek részére. Ez a korosztály már nem volt kíváncsi a régimódinak tartott családi mozikra, amit Hollywood kínált, valami újra vágyott, amit csak a kisebb stúdiók értettek meg. Megszületett a “kihasználós” (exploitation) film. Tengerparti bulifilmek, tiltott országúti autóversenyeket dicsőítő alkotásokat ugyanúgy gyártott és forgalmazott, mint atomtámadásról szóló sci-fiket és horrorokat.

A társaság két évvel később nevét American International Pictures-re (AIP) változtatta, és megkezdte olcsó filmjeinek gyártását. Először mindig a címet találták ki, aztán megszületett a téma, ehhez került az író, rendező és színész. Szenzációhajhászásuk és filmjeik kivívták minden szülő gyűlöletét. Gyermekrontással vádolták a stúdiót, mert szerintük reklámozták az erőszakot és a szexualitást. Az AIP első, és leghíresebb rendezőegyénisége és producere a B-filmek koronázatlan királya, Roger Corman volt. Eredetileg üzemmérnöki diplomát szerzett a Stanford Egyetemen és szolgált a haditengerészetnél. Első rendezése a Mocsári nők (Swamp Women,1955) volt. Az AIP részére még ugyanabban az évben készítette el az Öt fegyveres a nyugaton (Five Guns West,1955) című mozit. A két alapító producer jó üzleti lehetőséget látott a horrorfilmben, így még ugyanabban az évben megszületett a Millió szemű szörnyeteg (Beast With A Million Eyes,1955). A sikernek köszönhetően megszülettek a további Corman munkák, mint a Rákszörnyek támadása (Attack Of The Crab Monsters,1957), vagy jelen írásunk darabja, A darázs nő (The Wasp Woman,1959).

Roger Corman közel 400 filmet jegyez producerként, és legalább hatvan alkotásban rendezőként is csillogtatta éktelen tehetségét. A Little Shop Of Horrors (Rémségek kicsiny boltja) eredeti, 1960-ban készült változatát 2 nap alatt sikerült leforgatnia, amely tény sokat elárul profizmusáról és igényességéről (máig ezen film tartja a rekordot a legkevesebb idő alatt leforgatott egész estés mozi kategóriában). A darázs nő című természetfeletti sci-fi thrillerére sem szánhatott többet egy hétnél, amely egy hétben valószínűleg a forgatókönyv megírása, a casting, és az utómunkálatok is benne foglaltattak. Felmerülhet a kérdés, hogy Roger Corman vajon egy szadista perverz, aki élvezi, ha filmjeivel agyalapimirigy-bénulást okoz a közönségének? Vagy az ufók kényszerítették, hogy a világra szabadítsa ezt a szörnyeteget? Nem tudom, de ha már egyszer megtette, itt az ideje hogy a kedves olvasóknak is bemutassam a filmtörténelem egyik leggyérebb (vég)termékét…

Janet Starlin egy kozmetikai cég arca és igazgatója. Állása azonban veszélybe kerül, mert mint minden ember, ő is öregedésnek indult, s gyönyörű bőre sokat vesztett régi fényéből. A hiú ex-szépség azonban nem törődik bele eme természetes biológiai folyamatba, hanem egy tudós haverja segítségével kutat olyan szérum után, aminek a segítségével visszakaphatja fiatalságát. A tudós méhekből kinyert zselével oltja be Janetet, aki látványos fiatalodásnak indul, ám kezdeti lelkesedését megtöri azon tény, hogy néha vérszomjas méh-szörnnyé változik, és megöl pár embert. A cégénél történő halálesetek gyanússá válnak a rendőrségnek, és alapos nyomozás után eljutnak Janet-hez, akit épp méh-szörnyként kapnak rajta, így egy üveg karbolsavat ráhajítva meg is semmisítik.

A film 73 percéből mindössze kb. 7 másodpecig csodálhatjuk a méhszörnnyé változott Janet Starlint. A képek közt látható a film impozáns plakátja, amelyen egy darázstestű-emberfejű kreatúra látható: a filmben pont fordítva történik a dolog, Janet egy embertestű-gumimaszkos szörnnyé “változik” át. Az utolsó 3 percet leszámítva totál unalom, és sajnos a film végén se jön semmi érdekes, csak egy nő rohangál légymaszkkal a fején, nagyon szánalom. Messziről kerülendő!